VÁGY AZ ÚJ VILÁG IRÁNT – KÉRI LÁSZLÓ: EGY SZÉPREMÉNYŰ PÁRT EGYSZEMÉLYES POLITIKAI VÁLLALKOZÁSSÁ LETT

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.04.18.

A mai Fidesznek semmi köze ahhoz a párthoz, amely 1990-ben épphogy bekerült a parlamentbe, s megtestesítette az új világ iránti vágyat. Azóta négyszer-ötször arcot váltott, szemérmetlenül idomulva az új idők kihívásaihoz. Ezt is felidézte lapunknak Kéri László politológus, amikor az első szabad választás 30. évfordulójáról beszélgettünk. Hozzátette, napjainkban kormányon olyan döntéseket hoznak, amelyek hosszú távon presztízsvesztést jelentenek, s ez immár velük szemben alakulhat át az új világ iránt vággyá.

Utólag visszatekintve, a jövőre nézve vehették volna égi jelnek is azt a botrányt, amely Antall József kormányának megalakulását kísérte. A Magyar Televízió ugyanis még a miniszterek eskütétele előtt befejezte élő közvetítését a Parlamentből. Kezdődött ugyanis Bécsben a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK, azaz a mai Bajnokok Ligájának elődje) döntője. A tévé illetékes döntéshozója – minden bizonnyal az akkori elnöki ügyeletes, Chrudinák Alajos – pedig úgy ítélte meg, hogy a Milan–Benfica-meccs több nézőt vonz, mint az eskütétel. Ezt aztán sokan úgy magyarázták, hogy a régi rend (MSZP), valamint a feltörekvő liberálisok (SZDSZ) hívei ezzel fejezték ki nemtetszésüket az első szabad választás eredménye (az MDF győzelme) miatt. Ezeknek az eseményeknek éppen harminc éve. Akkor még 386 képviselő jutott be a parlamentbe – 176-an egyéni választókerületből, a többiek listáról. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 164 helyet szerzett, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 93-at, rajtuk kívül még négy pártnak lett mandátuma. Sok buktatón át jutottak el az első nagy botrányig. Kéri László már akkor is aktív résztvevője volt az eseményeknek. A választás 30. évfordulóján azért is idéztük fel a történteket, mert azok – különböző formában – kihatnak napjainkra is:

Ma már történelem az első szabad választás. De mit érdemes ismerni belőle azoknak a mai fiataloknak, akik napjainkban már választópolgárok, ám akkor még nem is éltek?

Negyven év után először választhattak szabadon az egész egykori szocialista tömb országaiban. Magyarországon a szavazásra jogosultak döntő többségének fogalma sem volt azokról az újdonságokról, amelyekkel akkor találkozhatott először. Ismeretlen volt a pártok nagy része, az egész többpártrendszer, de a kétfordulós voksolás is. Visszatekintve az volt az egyetlen olyan választás, amelyet mindenki teljesen komolyan vett. Jellemző, hogy a kampány kezdetétől a Magyar Televízióban minden este nyolc órakor öt-öt percben bemutatkozhatott egy-egy párt. Aztán ennek a sorozatnak volt egy második része, akkor már csak az országos listát állító 19 párt kapott tíz-tíz percet. Óriási hatásuk volt a késő esténként látható vitáknak is. Ezekben a pártok politikusai fejthették ki álláspontjukat a kül- és a belpolitikáról, a gazdaságról és a kultúráról. Az akkor még valóban közszolgálati média – a rádió és a tévé is – mindent megtett azért, hogy a választópolgárok minél alaposabb képet kaphassanak az induló versenyzőkről. Ilyesminek az utóbbi tíz évben már nyoma sincs...

ITT OLVASHATÓ