SZUBJEKTÍV – CSAK TAPSOLJATOK, ÉN NEM FOGOK!

VESZPRÉMKUKAC BLOG
Szerző: Veszpremkukac
2020.04.21.

Adott egy 89 éves hölgy, aki évek óta ápolja, gondozza 65 éves, demens fiát. Vannak ők ketten egymásnak, most egymás ellen. Az elmúlt egy hónapban mindkettőjük állapota romlik, a 65 éves gyermeknél megjelennek a hallucinációk, telefon, mentők, SBO, de már másnap reggel otthon van. Az állapotromlást követően szédül, naponta elesik, már járókerettel sem tud, vagy csak nehezen közlekedni.

Az idős hölgy szellemi és fizikális állapotában az elmúlt egy hónapban szintén rohamos romlás következett be. Április 11. óta olyan erős csípőtáji fájdalmai vannak, hogy lábra állni nem tud, ordít a fájdalomtól. Az ünnepek után kedden háziorvossal egyeztetve, időpontkérés, szerdán segítséggel háziorvosi rendelő. A háziorvos látja, hogy a néni már önellátásra sem képes, nemhogy a fiát is ellássa. Elhelyezés miatt telefonok. Az idősotthonokban kormányhatározat miatt stop van, ápolási osztályra felvétel csak kórházi kezelést követően történhet. Telefonok. Háziorvos megbeszéli SBO-s kollégájával, beutalóra ráírja, hogy a néni állapota (erős fájdalom: gerincsérv?, tumor?) miatt kórházi felvétele indokolt, és mivel önellátásra képtelen, kéri ápolási osztályra történő elhelyezését. Külön kéri: ne küldjék haza! Demens 65 éves hazakerül egyedül, a délután folyamán elintéződik, hogy a házi segítségnyújtó szolgálat naponta látogassa, igaz egy óra időtartamban csupán, de majd csak eltelik az a másik 23 óra is. Késő délután bejuttatják a néninek a kórházba a tisztálkodó szereket. Telefon portaszolgálatról, itt a csomag, rendben, várjanak, majd kijön valaki, mert ugye a covid miatt bemenni nem lehet. Fél óra elteltével újabb telefon, amikor is a „kedvesnővér” közli „nincs szükség tisztálkodó szerekre, a néni megy haza!” Telefon a háziorvosnak, hogyan, miért?! Háziorvosi telefon az SBO-ra, hogyan, miért?! A nénit nem veszi át osztály, így hazaküldik! Kívülálló rohan demens gyermekhez, viszi az orvossal megbeszélt fájdalomcsillapítót, de fennakad a kilincsen. Demens gyermek belülről beriglizte a bejárati ajtót. Telefon (bent csörög, hallani az ajtó előtt), ajtó, ablak verve fél órán át, de semmi mozgás. Alszik, elesett?! Majd kiderül! Éjszaka két kör, aggódva, hogy a betegszállító vajon nem tette-e le a kapuban a nénit. Most 23.30 van, negyedórája még üres volt a kapu.

Segítek, segítenék! De nem tudok. Intézmények, kórházak, orvosok keze meg van kötve, nem befele, sokkal inkább kifele szállítják a betegeket. Akkor is, ha magatehetetlen, önellátásra képtelen, mindegy. Mindegy, hogy tisztességben élte le az életét. Mindegy, most, 2020-ban ez nem számít. Halálra van ítélve!

...

ITT OLVASHATÓ