SZIMBOLIKUS TÉRMÁSOLÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: MÉLYI JÓZSEF
2020.02.27.

Hogy a Szent György téren az Orbán-kormányzat trianoni emlékmű felállítását tervezi, tulajdonképpen logikusan következett a tér átalakítására tett eddigi lépésekből. A környezetet a Hauszmann Terv elképzelései biztosítják, amelyek az 1944 előtt itt állt épületek díszletszerű újjáépítésére irányulnak, s ezen belül az Orbán-rendszer szimbolikus térfoglalása pontosan ugyanúgy zajlik, mint „az ország főterén”. Ha a trianoni emlékmű valóban a Szent György téren jön létre, akkor a Kossuth tér és a Szent György tér összefüggő, köztéri utalásokkal összefonódó térpárrá válik, betöltve és meg is kettőzve az egykor az irredentizmus szimbolikus középpontjává tett Szabadság tér két világháború között betöltött szerepét.

Kiírták az állami pályázatot a Nemzeti összetartozás emlékmű megtervezésére – amennyiben jól értelmezzük a szöveget, amely valójában szó szerint „ötletpályázat benyújtására” vonatkozik. A tervbe vett emlékmű épülhet majd a Szent György téren vagy a Vérmezőn, esetleg egy olyan vidéki helyszínen, „ahol a művészeti mondanivaló topográfiai, történelmi kontextusba is helyezhető”. Az alkotóknak „a képzőművészet eszközeivel”, „figuratív vagy allegorikus” (?) elemek felhasználásával, „a jelen kor befogadója számára érvényes narratíva segítségével”, térbeli kompozícióba öntve kell megragadniuk a nemzeti összetartozást, azt a fogalmat, amelyet az Orbán-kormány ma már kizárólag Trianon szinonimájaként használ. A békediktátum a kiírás szövege szerint „a magyar történelem egyik legnagyobb csapása”, amelynek dacára a magyarság „száz év és két diktatúra alatt is megőrizte vezető szerepét a Kárpát-medencében”. A számok labirintusában tévelygő felhívás szerint „az elmúlt száz év nyolc részre vágott történelme” (?) tehát nem az eltűnésről, hanem a nemzeti összetartozásról szólt, ennek készülhet most emlékmű, amelynek „hagyományteremtés céljából nagyobb létszámú megemlékezésekre” is teret kell biztosítania.

Az emlékművek felállításakor mindig elsődleges kérdés a tér; ebben az esetben a tisztázatlan vidéki helyszín, illetve a Horthy-korszakra emblematikusan utaló Vérmező (lásd még Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn) mellett valószínűleg mindenekelőtt a Szent György tér jöhet majd számításba. Az a tér, amelyen egykor a gyűlölt Hentzi emlékműve állt, s amely a katonai dominancia, majd a rombolás és az igencsak részleges újjáépítés után a huszadik század nyolcvanas éveiben került ismét a nemzeti figyelem homlokterébe. 1983-ban született javaslat arról, hogy az új Nemzeti Színház esetleg itt kaphatna helyet; az évtized végén indult kezdeményezés, hogy a téren állítsák fel az Aradi vértanúk emlékművét – egy szoborbizottság el is fogadta Szervátiusz Tibor Magyar Guernicának is nevezett kompozícióját, amely azonban nem valósult meg. 2000-re, az államalapítás évfordulójára újabb tervek születtek az üres tér szimbolikus betöltésére: Marton László Cantata profana című művét akarták volna itt felállítani; végül az alkotás a Királyhágó térre került. Miután a Sándor-palota a köztársasági elnök rezidenciájává épült át, 2004-ben, az uniós csatlakozás alkalmából az épület előtt végül is helyet kapott egy köztéri mű; Varga Imre Összefogás harangjai című, két történelmi jelentőségű harangot magában foglaló, formájában harangvirágra emlékeztető szobra. Maga az alkotó sem tartotta szerencsésnek sem a kész verziót, sem az elhelyezést, így nem is protestált, miután 2007-ben utólag (!) megtudta, hogy ásatásokra hivatkozva az alkotás elkerült a Szent György térről.

2010 után az Orbán-kormányzat több lépésben alakította át a tér szimbolikus arculatát. A Karmelita kolostor átépítésének tervezésével és a Nemzeti Hauszmann Terv megindulásával párhuzamosan elhelyezték Bethlen István szobrát, Stremeny Géza alkotását. A téren belül új helyet kapott Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent György-domborműve, a téren kívülre szorult Varga Imre Kodály Zoltán-szobra. A korábbi bódésor eltüntetésével egyidejűleg a nemzeti színű lobogók helyét a Somogyi Győző által tervezett történelmi zászlók foglalták el, az újonnan kiépült miniszterelnöki iroda épületének sarkán pedig a magyar nemzet védelmezőjének szerepében, egyik kezében kereszttel, másikban pajzzsal a legyőzendő sárkány fölé magasodó Szent Mihály szoboralakja jelent meg...

ITT OLVASHATÓ