Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.23.
Németország a második félév soros elnökeként állítólag odacsap a kevésbé jogállamoknak.
Az Európa-ügyi német államminiszter azt közölte, hogy a következő uniós költségvetésről zajló egyeztetéseken már igencsak közel járnak a megállapodáshoz, tehát, hogy a jövőben igenis járjon anyagi következményekkel, ha egy tagállam módszeresen megszegi a jogállami előírásokat, tudósít a FAZ. Michael Roth megerősítette, hogy Berlin ezt a kikötést a második félévben, az EU soros elnökeként bele akarja foglalni az európai jogba. Mert az nem járja, hogy ne legyenek szankciók, amikor valaki kulcselveket sért meg. A büntetés mellett foglalt állást a francia diplomácia vezetője is, de ezen túlmenően általánosnak mondható az egyetértés – hangsúlyozta Roth. Az illetékes miniszterek a tegnapi telekonferencián arra bátorították a Bizottságot, hogy az minden kormány esetében vizsgálja meg, mennyire egyeztethetőek össze a rendkívüli intézkedések az uniós szabályokkal. Ez főleg Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik. Kovács Zoltán azt mondta, hogy az Orbán-kabinet bizonyosan nem fogja elfogadni, ha Európa ezúttal is politikai boszorkányüldözésbe kezd, és kettős mérce alkalmazásával próbálja megbüntetni egyik tagját.
Elhalkultak a kifogások
Az Európa-ügyi német államminiszter azt közölte, hogy a következő uniós költségvetésről zajló egyeztetéseken már igencsak közel járnak a megállapodáshoz, tehát, hogy a jövőben igenis járjon anyagi következményekkel, ha egy tagállam módszeresen megszegi a jogállami előírásokat, tudósít a FAZ. Michael Roth megerősítette, hogy Berlin ezt a kikötést a második félévben, az EU soros elnökeként bele akarja foglalni az európai jogba. Mert az nem járja, hogy ne legyenek szankciók, amikor valaki kulcselveket sért meg. A büntetés mellett foglalt állást a francia diplomácia vezetője is, de ezen túlmenően általánosnak mondható az egyetértés – hangsúlyozta Roth. Az illetékes miniszterek a tegnapi telekonferencián arra bátorították a Bizottságot, hogy az minden kormány esetében vizsgálja meg, mennyire egyeztethetőek össze a rendkívüli intézkedések az uniós szabályokkal. Ez főleg Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik. Kovács Zoltán azt mondta, hogy az Orbán-kabinet bizonyosan nem fogja elfogadni, ha Európa ezúttal is politikai boszorkányüldözésbe kezd, és kettős mérce alkalmazásával próbálja megbüntetni egyik tagját.
Elhalkultak a kifogások
Orbán Viktor megvezeti az EU-t, visszaveri az európaiak bágyadt bírálatát és örül a Brüsszelből érkező új pénznek, mondja a Frankfurter Rundschau. A miniszterelnök immár csaknem egy hónapja dekrétumokkal irányítja országát, anélkül azonban, hogy tudni lehetne, mennyi ideig tart a jogköre. Az elején felzúdult a hazai ellenzék, a német külügyminiszter pedig azt követelte, hogy az ügynek legyenek anyagi következményei, hiszen itt az alapjogokat korlátozzák, ami elfogadhatatlan. Ám három héttel később erről már szó sincs. Sőt, az első ütemben a vírus miatt igen sok támogatás érkezhet uniós alapokból Budapestre. Legalábbis ettől tartanak EP-képviselők. Györkös Péter, a berlini magyar nagykövet ugyanakkor arról beszél, hogy minőségben és mennyiségben megdöbbentően intenzív hadjárat folyik Magyarország ellen, ennek a kinövését jelentik az ilyen támadások. Von der Leyen számára, aki részben Orbán kiállásának köszönheti megválasztását, a jelek szerint nem könnyű egyértelmű politikai választ találni a magyar formáljogi érvelésre. Miközben azt hirdeti, hogy helyre kívánja állítani az európai egység bizonyos szintjét. Ám ahhoz szüksége van minden tagállamra. Ilyen okoknál fogva elhalkultak a kifogások az orbáni szükségállapot politika kapcsán. Miközben az ország még jobban visszacsúszott a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján. De hát a magyar média kormányellenőrzés alatt áll.
A teljhatalom módot ad a bokáztatásra
A magyar és a lengyel kormány arra használja a koronavírust, hogy megbüntesse az ellenzéket, az EU pedig tehetetlennek, de még inkább bűntársnak tűnik, pedig a két tekintélyelvű rezsim saját hatalmát erősíti a válság révén, írja a New York Times. Számukra váratlan ajándék a fertőzés. Az unió gyorsan segíteni próbált, azért átcsoportosított 37 milliárd eurót, de a két legnagyobb kedvezményezett Budapest és Varsó lett, nem pedig a ragály által erősen sújtott olaszok és spanyolok. Vagyis Brüsszel nem hogy szankciókat rendelt volna el, amiért a két állam megkérdőjelezi a demokratikus értékeket a földrész szívében, hanem inkább megjutalmazta őket. Ez azután újabb kérdéseket vet fel, hiszen az EU vonakodik bírálni a két vezetést, amely továbbra is megszegi a jogállami normákat. Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora azt mondja, hogy Orbán a teljhatalom birtokában megtalálja a módját az ellenzék bokáztatására. A Bizottság pedig csak segít neki. Ugyanakkor az állam- és kormányfők nem akarnak ütközni egyik társukkal. Így az unió pénzt ad, de nem követel cserében elszámolást. Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet vezetője azonban jónak tartaná, ha az integráció a demokrácia tiszteletben tartásától tenné függővé a szerkezeti támogatások folyósítását. Krekó Péter úgy értékeli, hogy Orbán még nem tett semmi olyan a felhatalmazási törvény birtokában, mint amit ne tehetett volna meg egyébként is. Ám pont az a rettenetes, amit idáig csinált. Nem kétséges, hogy a magyar politikus taktikája modellül szolgál Kaczynskinak, aki a járvány kellős közepén akar sort keríteni az elnökválasztásra.
Kovács Zoltán úgy reagált a rendeleti kormányzás bevezetése miatt érkező nemzetközi bírálatokra, hogy az utóbbi 10 évben mindig ezt történik, vagyis hogy bizonyos körök valami okból politikai lincselésbe kezdenek, ha Magyarország úgy dönt, hogy a saját módján kíván megoldani valamilyen gondot, tudósít a BBC. És ezt vonatkoztatta az Európa Tanács elnökére is, aki a minap külön levelet írt a magyar miniszterelnöknek a demokrácia védelmében. A szóvivő a brit közszolgálati tévé „Kemény beszéd”. című műsorának nyilatkozott, és megismételte, hogy az újonnan elfogadott jogszabály belül marad az alkotmány és a jogállam keretein. Visszautasította a beszélgetőtárs véleményét, miszerint Orbán Viktor meghatározatlan időre példátlan jogkört kapott, és hogy ez diktatúrát jelent. Szerinte négy példát is lehet találni Európában, amikor a törvényhozás hasonló jogokkal ruházta fel a végrehajtó hatalmat. Ugyanakkor a magyar kormánynak folyton nekimegy a nyugati sajtó, valamint Strasbourgban a balliberális pártok közössége. Felhozta, hogy a Bizottság alelnöke szerint semmi olyan nem történt idáig Magyarországon, ami sértené az európai értékeket. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy von der Leyen figyelni kívánja, miként él Magyarország a különleges felhatalmazással, Kovács úgy válaszolt, hogy csak tessék, de körül kell nézni a többi tagállamban is. Kitért arra, hogy a magyar fél csupán a lehető legjobb megoldást igyekezett megtalálni a válságra és az adatok azt tanúsítják, hogy ez sikerült is.
Kovács Zoltán úgy reagált a rendeleti kormányzás bevezetése miatt érkező nemzetközi bírálatokra, hogy az utóbbi 10 évben mindig ezt történik, vagyis hogy bizonyos körök valami okból politikai lincselésbe kezdenek, ha Magyarország úgy dönt, hogy a saját módján kíván megoldani valamilyen gondot, tudósít a BBC. És ezt vonatkoztatta az Európa Tanács elnökére is, aki a minap külön levelet írt a magyar miniszterelnöknek a demokrácia védelmében. A szóvivő a brit közszolgálati tévé „Kemény beszéd”. című műsorának nyilatkozott, és megismételte, hogy az újonnan elfogadott jogszabály belül marad az alkotmány és a jogállam keretein. Visszautasította a beszélgetőtárs véleményét, miszerint Orbán Viktor meghatározatlan időre példátlan jogkört kapott, és hogy ez diktatúrát jelent. Szerinte négy példát is lehet találni Európában, amikor a törvényhozás hasonló jogokkal ruházta fel a végrehajtó hatalmat. Ugyanakkor a magyar kormánynak folyton nekimegy a nyugati sajtó, valamint Strasbourgban a balliberális pártok közössége. Felhozta, hogy a Bizottság alelnöke szerint semmi olyan nem történt idáig Magyarországon, ami sértené az európai értékeket. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy von der Leyen figyelni kívánja, miként él Magyarország a különleges felhatalmazással, Kovács úgy válaszolt, hogy csak tessék, de körül kell nézni a többi tagállamban is. Kitért arra, hogy a magyar fél csupán a lehető legjobb megoldást igyekezett megtalálni a válságra és az adatok azt tanúsítják, hogy ez sikerült is.
Pluszhatalom és pénz párban jár
Sajnos, Orbán nevetségessé teszi az EU-t, amikor bebizonyítja, hogy a járvány elleni harc ürügyén milyen könnyen egyeduralommá lehet változtatni egy parlamenti rendszert, írja a Spiegel. Nem egyszerűen diktátori jogokat szerzett, hanem azt is megmutatja, hogy közben még jól is járhat anyagilag. Hiszen több mint kétszer annyit kap az unió koronaválság alapjából, mint fertőzés gócpontjának számító Olaszország. A miniszterelnök a térség Fehéroroszországává változtatja Magyarországot. Brüsszel mégsem rendel el szankciókat, hanem inkább megjutalmazza. Így kell ezt csinálni, ha valaki ki akarja nevettetni az értékközösséget. Macron ugyan időnként rendkívül baljós jövendölésekbe bocsátkozik, pl. amikor agyhalottnak minősítette a NATO, de most igaza van, amikor úgy gondolja, hogy vége az EU-nak, ha az nem tanúsít szolidaritást a déli államok iránt. Merthogy az együttműködés helyett a kisállami széthúzás érvényesül, így az unió még sosem tűnt ennyire megroggyantnak. Az országok bezárkóznak, az elvekről vitáznak, miközben a pénz forog kockán. Marshall-segélyről beszélnek, de a következő költségvetésről sem képesek megegyezni. Az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik, ám azt senki sem írta elő, hogy a kormányok ezen a jogcímen tetszés szerint állíthatják le a kivitelt, illetve zárhatnak le a határokat. Brüsszel veszít befolyásából és nem tudni, hogy valaha is vissza tudja-e szerezni. Ugyanakkor az egyes országok megmentési programjai nincsenek összhangban az egységes piac elveivel. Így azután egy sor közösségi szabályt hatályon kívül helyeztek, csak kérdés mikor lépnek azok újból érvénybe. A helyzetet senki sem foglalta össze találóbban, mint de a 90 éves de Larosiére, a Valutaalap egykori főnöke, amikor kijelentette, hogy most sok tekintetben olyan, mintha a két világháború között lennénk: a nemzetek valutaháborúba és protekcionizmusba bonyolódnak. Épp ezért az olasz államadósság megosztását javasolja, de erről aligha esik szó az állam- és kormányfők mai videókonferenciáján. Az viszont biztos, hogy ha szétesik az EU, az nem egyetlen robbanással következik be, hanem szép, lassan, mint egykor a Habsburg birodalom kimúlása.
És itt az állami irányítás
A Kartonpack sorsára utalva a FAZ úgy fogalmaz: csomagolás kérdése, miként ítéli meg valaki, hogy Orbán mire akarja felhasználni a vírusválság során kiadott dekrétumokat. Mindenesetre a teljhatalom széleskörű kritikát váltott ki. A francia külügyminiszter egyenesen koronadiktatúrát emlegetett. De ha megnézzük, hogy idáig milyen rendeletek születtek, azok része bizonyosan a járvánnyal függ össze. Másik részük a gazdaságot érinti, pl. úgy, hogy egyes esetekben el lehet tekinteni a közbeszerzési előírásoktól. Továbbá nem kell megindokolni a döntéseket. Ugyanakkor nagy feltűnést keltett Göd ügye, bár Kovács Zoltán szerint csupán azért minősítették át különleges gazdasági övezetté az ottani ipari parkot, mert ott hatalmas, 1,1 milliárd eurós beruházás készül, ami 2700 munkahelyet teremt. Ilyen körülmények között az is nagy visszhangot váltott ki, hogy állami irányítás alá helyezték a debreceni Kartonpackot. A céget a kormány nem tekinti rendszerbarátnak, de ebbe a kategóriába sorolnak más vállalatokat is, azokat mégsem vették nemzeti tulajdonba. De lehet, hogy a hatalom egy korábbi vitát rendezett ily módon az Rt-vel. Ugyanez történt Gödön is: a ragály alkalmat kínált, hogy egyetlen tollvonással megoldják az ügyet. Az sem jelent akadályt, ha emiatt ellenzéki polgármesterek tiltakoznak.
A második hullámtól félnek
Az osztrák kancellár bejelentette, hogy e hónap végén lefújják Ausztriában a kijárási korlátozásokat, vagyis májustól ismét lehet találkozni a családdal és a legközelebbi barátokkal. Kurz szerint azonban még bizonyosan hónapokig tart, amíg vissza lehet térni a korábbi, megszokott élethez, írja a Neue Kronen Zeitung. De ehhez az kell, hogy mindenki változatlanul kövesse a szükségintézkedéseket. Hiszen erősen félő, hogy jön a második fertőzéshullám. A vírus még mindig bent van az országban. Kurz védelmébe vette a megszorításokat. Arra hivatkozott, hogy azok nélkül olyan állapotok alakultak volna ki, mint Olaszországban. Így viszont most más államok másolják az osztrák megoldást. A nyárra mindenesetre az a jelszó, hogy annyi szabadságot kell adni az embereknek, amennyi csak lehetséges, ám azért korlátozások így is lesznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.