SZABAD SZEMMEL: AZ ÁLLAMTITKÁR SZERINT KISMISKA, A BIZOTTSÁG ALELNÖKE SZERINT NINCS KOMPROMISSZUM - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.30.

A vírus a "keleti nyitás" politikáját is komoly mutatványokra kényszerítheti: például dinamikusan távolodni kell Moszkvától.

Die Welt

A nemzetközi nyomás ellenére egyelőre menlevelet kapott a Bizottságtól Orbán Viktor, de nem lélegezhet fel, mert az EU-nak van terve a későbbiekre, jóllehet jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy eljárást indítson a felhatalmazási törvény miatt. A lap úgy tudja, hogy jogi szakértők azt tanácsot adták Ursula von der Leyennek: egyelőre ne forszírozza az ügyet, mert e pillanatban nem lehet kimondani, hogy Magyarország megsértette a demokratikus alapjogokat. Így momentán nincs szükség közvetlen ellenlépésekre. Jól értesült körök szerint a brüsszeli álláspont az, hogy aggódnak a magyar helyzet miatt, behatóan figyelik annak alakulását, tehát, hogy a magyar kormány miként él a különleges jogosítványokkal. Egyben utalnak arra, hogy más államok, így Franciaország és Románia is jócskán korlátozta a személyi szabadságjogokat. Továbbá hangsúlyozzák, hogy meglehetősen képlékeny a magyar jogszabály megfogalmazása, amikor az álhírek terjesztéséről vagy arról van szó, hogy az Országgyűlés miként vethet véget a szükségállapotnak. Ilyenformán előbb meg kell nézni, hogyan festenek ezek a rendelkezések a gyakorlatban. Ugyanakkor nem tetszik a Bizottságnak, hogy megvonják az önkormányzatoktól az adóbevételek jó részét.

Financial Times

A jogállamiságért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy Brüsszel proaktív módon nyomon követi, Orbán Viktor miként alkalmazza a rendeleti kormányzás jogátl. Vera Jourová akkor nyilatkozott, amikor a testület bejelentette, hogy jogi eljárást indított Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségének megsértése miatt. Mint mondta, első olvasásra a magyar jogszabály nem indokolja a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezését, de hozzátette: egyelőre. Ám a körülmények és az előzmények miatt erősödnek az aggályok, hogy mi történik Magyarországon. A lap itt magyarázatként hozzáteszi, hogy a kormány folyamatosan bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban és átvette a sajtó túlnyomó többségének ellenőrzését. Továbbá idézi, hogy a bírálók szerint a felhatalmazási törvény túl nagy hatalmat ad Orbán kezébe, mert nincs időkorlát, valamint a felügyeleti jogot gyakorló Alkotmánybíróság tele van a bizalmasaival. Közben a különleges jogkör alapján hozott intézkedések elvonták a települések anyagi forrásainak felét, így fokozódik a félelem, hogy a miniszterelnök csak még tovább növeli hatalmát, fél szemmel már arra tekintve, hogy 2022-ben megőrizze a kétharmadot. Jourová arra figyelmeztetett, hogy a járvány ürügyén autokrata kormányok nem csikarhatnak ki még nagyobb jogokat maguknak, bár a fertőzés miatt félő, hogy bizonyos vezetők még inkább kezükbe kaparintják az állami intézményeket és a civil társadalmat. Ám hozzátette, hogy az alapjogok és értékek kapcsán nem lehetséges semmiféle kompromisszum. A vírus nem ölheti meg a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter azzal vádolta meg a Bizottságot, hogy az túllép a számára megszabott felhatalmazáson.

Der Standard

A lap azt idézi Vera Jourovától, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli megoldásokat tesznek szükségessé és a kormányok igyekeznek kibővíteni a mozgásterüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alkotmányokat és parlamenteket kell hatályon kívül helyezni, továbbá újságírókat kell elnémítani. Megismételte, hogy a Bizottság jelenleg behatóan elemzi azokat a különleges intézkedéseket, amelyeket összesen 20 tagállamban léptettek életbe.

Kurier

Az osztrák szociáldemokraták és zöldek több EP-képviselője is cselekvésre szólította fel Brüsszelt, miután kiderült, hogy a Bizottság egyelőre annyiban akarja hagyni Orbán Viktor teljhatalmát. Azt hangsúlyozták, hogy a testületnek komolyan kell vennie szerepét az alapszerződések őreként. A környezetvédők küldötte azt kérdezte, mi kell még ahhoz, hogy az EU végre eljárjon Magyarország ellen? Hiszen a jogszabály egyértelműen a diktatúra irányába mutat. És ha a testület megengedi, hogy a magyar kormány módszeresen bedarálja az alapvető jogokat, akkor azzal az unió jövőjét teszi kockára demokratikus jogállamok szövetségeként. Azon kívül végre komolyan kell venni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást.

Frankfurter Rundschau

Magyarország és Lengyelország vezetői tekintélyuralomba fordítják a demokráciát, ezért az EU-nak a továbbiakban nem szabad feltétel nélkül támogatni a két államot, emeli ki a kommentár. A lengyel kormány a vírus ellenére meg akarja tartani az elnökválasztást és ez veszélyes mind a lengyelek, mint az unió számára. A PiS azon ügyködik, hogy meggátolja az ellenzék jelöltjének sikerét, amivel demokráciaelméleti szempontból nincs is semmi gond. Ám a választott mód arcátlan és aljas, hiszen csakis Duda államfő tud kampányolni a járvány kellős közepén. Ez nem tisztességes és nem felel meg a demokratikus normáknak. Azon kívül hibádzik a demokratikus választás jó pár feltétele. Így módon Magyarország után létrejöhet az EU 2. koronaautokráciája, hiszen Orbán immár rendeletekkel gyakorolja a hatalmat. Európa elmulasztotta, hogy megfelelő eszközöket találjon ki az ilyesfajta fejlemények ellen. Ez pedig nem csupán a magyaroknál és a lengyeleknél fenyegeti a demokráciát.

Bloomberg

Kovács Zoltán nem hagyta szó nélkül a hírügynökség öt napja megjelent kommentárját sem, amely azt tartalmazta, hogy Orbán Viktor egy hitvány diktátor, aki nagyrészt semlegesítette a hazai ellenzéket, a bíróságokat, valamint a sajtót, továbbá arra használta a járványt, hogy bevezesse a rendeleti kormányzást. Az államtitkár szerint azonban az elemzés megfeledkezett arról, hogy sok más európai ország hasonló korlátozásokat vezetett be, és nem egy esetben a felhatalmazás jóval túlmegy azon, mint amekkora jogkört a magyar miniszterelnök kapott. Ilyen Németország, Svájc, Spanyolország. Ezekhez képest kismiska a magyar jogosítvány. Még sincs újság, aki megkérdőjelezné a jogállamot az említett 3 országban. És bizonyosan senki sem meri bármelyik vezetőjüket hitvány diktátornak minősíteni. Azon kívül a hírügynökség munkatársa nem törődik azzal, hogy a magyarok támogatják a rendkívüli intézkedéseket. Továbbá a WHO magyarországi képviselője azt mondta, hogy hála a kormányzati lépéseknek, sikerült elkerülni a fertőzések számának exponenciális növekedését. Ám a kettős mérce tovább él.

Financial Times

Az autokraták sem immunisak és a járvány igencsak zavarba hozta mind Pekinget, mind Moszkvát, a két nagy vesztes: Hszi Csin-ping és Putyin – mutat rá a kommentár. Itt nem egyenlő felek viszonyáról van szó, hiszen a vírus globális, nem ismer nemzeti határokat, politikai rendszereket. A demokrácia sem jelent védelmet, de a zsarnokság sem. Divatos azt mondani, hogy a ragály újabb lépést jelent a tekintélyelvűség felé. A despoták lecsapnak a veszélyre, fokozzák az elnyomást odahaza és nyomatják az érdekeiket külföldön. A technológiát az emberek megfigyelésére vetik be. Ami Kínát illeti, a leírás tökéletesen illik rá. Hszi elnök kiaknázta, hogy a Nyugat figyelmét leköti a kórokozó elleni küzdelem és megerősítette a vitatott szigetek ellenőrzését a Dél-Kínai-tengeren, demokratikus aktivistákat vett őrizetbe Hong Kongban és igyekezett megfélemlíteni Tajvant. Egyidejűleg növeli befolyását a világban, amikor segélyszállítmányokat küld a fertőzéssel küszködő államoknak. Az „erős emberek” spektrumának másik végén Orbán Viktor különleges felhatalmazást szerzett, hogy kiiktassa a Parlamentet. A török és az indiai elnök átgázol a polgári jogokon. Ám tévedés úgy értelmezni a hatalom effajta megragadását, hogy az azt bizonyítaná: a Covid-19 az illiberális rezsimek kezére játszik. A legtöbb esetben könnyebb az ellenkezőjét igazolni. Hiszen kiderült, hogy Hszi mennyire sebezhető, amikor a válság kezdetén nyilvános tüntetések robbantak ki az ellen, ahogyan a hatóságok kezelték a bajt. 

Az elnök erejét hiába hasonlítják Maoéhoz, a tiltakozások arra utalnak, hogy hatalma törékeny. Kína a világban csaknem teljesen barátok nélkül maradt, hiszen az elején leplezni próbálta a hatalmas gondot. Amikor pedig mostanság diplomáciai úton fenyegetőzik, hogy feloldja magát minden felelősség alól, akkor csak megerősíti a véleményt, hogy igenis titkolózik. A gyanú egyértelmű. És a kínai politikai húzások láttán elillant Európa tárgyalási hajlandósága. Most már kezd visszavágni. A revansista orosz elnök az idén meg akarta szilárdítani uralmát és az ország nagyhatalmi státuszát. De egyelőre kénytelen jegelni mindkét álmát. Elfuserált árháborúba bonyolódott Szaúd-Arábiával, emiatt jócskán az orosz költségvetésben előirányzott 40 dollár alá esett az olajár. A következmény az, amint az a Kreml elismeri, hogy a gazdasági válság rosszabb, mint a 2009-es volt. Most már fölöttébb drágának tűnik a szíriai és ukrajnai katonai kaland. A kínai-orosz kapcsolat elvileg egyenlő felek szövetsége, ám jelenleg immár úgy néz ki, hogy a kínaiak stratégiailag bekerítik az oroszokat. A Selyemút kezdeményezéssel Peking megerősítette, hogy igényt tart Közép-Ázsiára. Az pedig, hogy Hszi elsőszámú eurázsiai hatalommá akarja változtatni országát, nagyjából feleslegessé teszi az oroszokat Európában. Kérdés, hogy Putyin meddig tűri az alárendelt fél szerepét ebben az egyenlőtlen viszonyban. Nem várhat segítséget csodálójától és utánzójától, Orbán Viktortól. Magyarország súlya csökken, a népességszám a politikus alatt elkerülhetetlenül tart a hanyatlás felé. Ám mindez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák épen kerülnek ki a válságból. Hiszen minden eddiginél keményebb próbatétel elé került a Nyugat által sokat hangoztatott kölcsönös támogatás és együttműködés. Hogy a németek önző módon reagáltak a vírus felbukkanására, az aligha növelte a szolidaritásba vetett bizalmat. Ha változik az erőviszony a ragály elültével az önkényurak és a demokraták között, akkor az nem azért lesz, mert a fertőzés az előbbieknek kedvez, hanem mert az utóbbiak eltolták a dolgokat.

Independent

Orbán Viktor kiaknázza a vírusválságot, hogy megtegye azt, amit mindig is akart, vagyis hogy megtagadja a jogokat a transzneműektől, de ez ellen a civil társadalomnak tiltakoznia kell. Ezt Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transgender Társaság második embere, a Transgender Europe társelnöke írja. Mint kifejti, Magyarországon az érintett közösséget immár nem csupán a járvány fenyegeti, hanem a készülő új törvény is, amely előírja, hogy a hivatalos személyi okmányokban csakis a születéskori nemet tüntetik fel. A transzneműeket már eddig is érték hátrányos megkülönböztetések és ezen csak tovább ront a hatalom húzása. A tekintélyelvű Orbán-kabinet mentségként tekint a ragályra, hogy megragadja a teljhatalmat és lerombolja az emberi jogokat. Nem véletlen, hogy Semjén Zsolt éppen a Láthatóság Transzgender napján nyújtotta be a tervezetet az Országgyűlésben. Ha elfogadják, amire nagy az esély, akkor nem lehet nemet változtatni. Nem sok olyan állam van, amely nem szabályozza a nemek elismerésének törvényes módját, de Magyarország közéjük tartozik. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a gyakorlat sérti a transzneműek méltóságát és emberi jogait. A strasbourgi Európai Bíróság két hete június 4-ig adott időt a magyar vezetésnek, hogy rendezze a kérdést. Erre válasz a készülő tilalom.

ITT OLVASHATÓ