PÁNIK ÉS HAMIS BIZTONSÁGÉRZET – BAGATELLIZÁLHATJÁK A VESZÉLYT A KORONAVÍRUS HAZAI ÁLDOZATAIRÓL KÖZÖLT ÉRZÉKENY ADATOK

168 ÓRA
Szerző: SZIGETI ILDIKÓ
2020.04.28.

Kettészakadt az ország. Vannak, akik a potenciális érintettség okán rettegnek a vírustól, és vannak, akik immunisnak vélve magukat hanyagul legyintenek a járványra. Vélhetően sem a pánikkeltés, sem a bagatellizálás nem volt célja az illetékeseknek, amikor elkezdtek részletes adatokat közölni az elhunytakról. Mégis, igencsak szélsőségesre sikeredett a kommunikáció hatása. Ha hallgattak volna, ezúttal nem ők, hanem mi maradtunk volna bölcsebbek. Nem szólva a jogi és a lélektani szempontokról...

Tamás ötvenéves és retteg. Aktív, egészséges életet élt, sokat sportolt, túrázott. Azután is, hogy néhány éve, a munkája elvesztését követően infarktusa volt. Tamás most otthon ül. És retteg. Olyannyira retteg, hogy alig sikerül optimális szintre lenyomnia a vérnyomását. Olyannyira retteg, hogy a várandós felesége vásárol, mert ő nem mer lemenni a boltba. Tamás soha nem volt aggódós fajta. Most viszont páni félelem uralkodott el rajta, amióta tudja, ő is a veszélyeztetett csoport tagja. Amióta tudja, a koronavírus-járvány kapcsán a legtöbb elhunyt szív- és érrendszeri betegségben szenvedett. Tudja, mert megírták.

Tamás osztálytársa, Péter szintén ötvenéves. Makkegészséges volt mindig, kórházban csak látogatóban járt. Tamással ellentétben ő a járvány dacára ugyanúgy élte az életét, mint korábban. Sokat kerékpározott és rendszeresen találkozott a barátaival. A szokásos ausztriai síelésről sem mondott le. Péter a jelenlegi (április 18-i állapot szerinti) 2098 fertőzött egyike. Házi karanténba kényszerülve várja, hogy végre lemenjen a láza és enyhüljön a makacs köhögése. Nem érti, hogyan kaphatta el a vírust. Úgy tudta, rá nem jelenthet veszélyt a kórokozó...

ITT OLVASHATÓ