Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2020.04.08.
Mostanra élvezi az új helyzetet. A fizikai távolság furamód növeli az intimitást. Nem csoda, a gyerekek az otthoni fesztelenséget hozzák a webkamera elé, tréningruhás, csapzott hajú szülők segítik őket a háttérben. Látszik a könyvespolc és a festékhiba is a falon.
Hamar felállt a rendszer nálunk és szerencsére sok más helyen is. Óriási elánnal vetették bele magukat a munkába a tanárok. Közösségi oldalakon folyamatos az ötletcsere, próbálják átsegíteni egymást a váratlanul ránk tört veszélyhelyzeten.
– Jóval egyszerűbb lenne persze, ha kettő kattintással elérhető lenne többféle digitális módszer és tananyag, abból válogatnék, és átdolgoznám úgy, ahogy nekem szükségem van rá – mondja Dancz Péter, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára.
Merthogy így megy ez azokban az országokban, ahol nem egyik napról a másikra kényszerültek bevezetni a digitális oktatást. Az igény már itthon is mintegy húsz éve felmerült, ám a megvalósítás igencsak döcögősen halad. 2016-ban elfogadták a Magyar Digitális Oktatási Stratégiát, amely a hazai oktatási rendszer digitális alapokra helyezését tűzte ki célul, és a lehetséges megvalósítás lépéseit összegzi. A PISA-tesztek digitálisírástudás-eredményei alapján elmondható: nem túl hatékonyan. A magyar diákok teljesítménye jóval elmarad a fejlettebb országokétól.
Digitális oktatás terén 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk. Noha tény, a Kréta rendszert elindították, jelen helyzetben, amikor nagy tömegeket kéne így tanítani, a Kréta nem működik. Megjelentek itt-ott, véletlenszerűen okostankönyvek is, de a tanárok szerint ezek sem a leghasználhatóbbak. Máskülönben nem az interneten kutakodnának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.