Szerző: KIS SOMA ÁBRAHÁM
2020.04.10.
A Magyar Közlöny – egyik – pénteki számában jött ki „A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről”, amit röviden nyugodtan nevezhetünk a rabszolgatörvény vészhelyzeti kiterjesztésének, és logikus következő lépés, miután a kormány gyakorlatilag felfüggesztette a munkajogot. A rendelkezések a korábban tervezettnél két héttel korábban, már április 16-án hatályba lépnek.
A rendelkezések a kormány gazdaságvédelmi akciótervének a részletei. A gazdasági csomag alapvetően az exportra termelő nagy cégek érdekeit szolgálja, kiegészítve a NER oligarcháinak gazdasági kisegítésével, miközben a bérből élők és a munkanélküliek tömegeit, ahelyett hogy védené, csak még kiszolgáltatottabbá teszi mind a válság hatásainak, mind a munkáltatóknak. Témába vágó cikkeink ezen a linken érhetők el.
A rendelet szerint a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet – a megfogalmazásból azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a már futó munkaidőkeretet hosszabbíthatják meg két év időtartamúra, vagy két évvel hosszabbíthatják meg a jelenlegit.
Ráadásul ehhez nincs szükség kollektív szerződésre: míg békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt most mindenféle korlátozás nélkül megteheti.
A 2018 végén elfogadott rabszolgatörvény is lehetővé tett többéves munkaidőkeretet: a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 36 hónap a munkaidőkeret maximuma, ez azonban csak kollektív szerződés mellett lehetséges, tehát alkupozíciót biztosít a szakszervezet számára. Az elmúlt évben többek között ezen kitétel miatt kevés cégnél is alkalmazták a hároméves keretet, azonban amennyiben egy cég egyoldalúan el tudja rendelni, az komoly könnyítés lehet a vállalatoknak, míg súlyos érvágás a szakszervezeteknek.
Cikkeinket a rabszolgatörvényről és a körülötte kibontakozott tiltakozási hullámról itt olvashatjátok, a munkaidőkeretről bővebben itt tájékozódhattok.
Így a rendelet súlytalanná teszi a szakszervezeteket és a kollektív szerződéseket, a válság elleni védekezés címén gyakorlatilag kiszolgáltatva a munkásságot a munkáltatóknak...
A 2018 végén elfogadott rabszolgatörvény is lehetővé tett többéves munkaidőkeretet: a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 36 hónap a munkaidőkeret maximuma, ez azonban csak kollektív szerződés mellett lehetséges, tehát alkupozíciót biztosít a szakszervezet számára. Az elmúlt évben többek között ezen kitétel miatt kevés cégnél is alkalmazták a hároméves keretet, azonban amennyiben egy cég egyoldalúan el tudja rendelni, az komoly könnyítés lehet a vállalatoknak, míg súlyos érvágás a szakszervezeteknek.
Cikkeinket a rabszolgatörvényről és a körülötte kibontakozott tiltakozási hullámról itt olvashatjátok, a munkaidőkeretről bővebben itt tájékozódhattok.
Így a rendelet súlytalanná teszi a szakszervezeteket és a kollektív szerződéseket, a válság elleni védekezés címén gyakorlatilag kiszolgáltatva a munkásságot a munkáltatóknak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.