Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2020.04.02.
Bevégeztetett. A magyar nép tejhatalmat adott egy embernek.
Össznépi elmebaj zajlik. Azt mondhatnánk, ilyen nincs. És mégis van. Korlátlan hatalmat adott egy embernek a nép, aki egyetlen dologhoz hű. A hatalom megtartásához. Bármi áron. Ha kell, átgázol mindenen és mindenkin. Magyarország újdonsült királya valójában csak a Fidesz táboré. Nem Magyarországé. Nem 10 millió magyaré, hisz aki nem a tábor lakója, az ellenség.
Itt ellenség lesz a diák, aki csak jobb oktatást akar. Ellenség, aki nem fogadja el, hogy megmondják neki, miről mit kell gondolnia. Ellenség a tudós, a tanár és mindenki, aki kritizálni meri pártunkat és kormányunkat. Ellenség, aki emberséges, netán még befogadó is. Ellenség a szabadon gondolkodó, akinél kiveri a biztosítékot a mérhetetlen lopás, a nemzet mentális pusztítása. Mert ők a Fidesz: a mindent mindenkinél jobban tudók pártja.
Számukra a világ fekete és fehér. De miközben mindenki ellenség, aki a táboron kívül él, az egész nép pénzéből gazdagodnak.
Kormányzati tájékoztatási hülyítő kampányt folytatnak a nép pénzéből, ami a valóságban Fidesz-kampány. Ez semmi más célt nem szolgál, csak a tábor egyben tartását és a folyamatos harcot. Meg a nemzet mentális lerohasztását, sötétségben tartását. Nemzethy-keresztény fekáliába csomagolt szép, új Fidesz világ. Amit szolgálnak ellenzéki pártok és a nép jelentős része. Mert az egyik fele élvezi, a másik meg nem cselekszik. Két gyáva tábor ez, és ezzel a két gyáva táborral kellene országot jövőt építeni. Itt nincs jövő, csak a langyos posványban menetelés évszázadok óta.
Túlélő játék van, aztán generációk elmúlása van. Mert egyik generációnak sem érdeke a jövő generációinak jóléte, szellemi szabadsága. Itt valójában pár tízezer emberen kívül senkit nem érdekel semmi, még a saját gyereke jövője sem. Még ezen a fronton is hazugság van a mindennapokban. Itt mindenki a gyerekein keresztül akarja megvalósítani az álmait, amelyekhez egész életében túl gyáva volt, mert cipelte a szolgalét örökségét. Ezért aztán bedobozolt gyerekek vannak, de nincs akarat a szabad, önmegvalósító, kreatív elmék kinevelésére. Persze, tudom: van egy törpe kisebbség, amely nem így gondolkodik, de ők még a felszínt sem képesek megrezegtetni. Bebetonozott nemzeti örökséget cipel a társadalom, amelyhez nincsenek kőtörők. Nincsenek fülek a halláshoz, szájak az értelmes beszédhez és kezek a cselekvéshez. Csak lábak a posványban meneteléshez.
Mindenki egyéni játékot játszik a túlélés érdekében, mert itt nem divat a közösségben gondolkodás. Összefogás a cél érdekében? Ugyan, úri huncutság az, nem való a pórnépnek. Mára elfelejtette ez a nemzet, hogy valaha, egy kis időre nemzet volt. Bezárkózás van, üres mosolytalan lét van. Zombik módjára közlekedés van, ahol átnézünk a másikon. Slamposságtól bűzlő mindennapok. Itt mindenkinek úgyis csak a saját problémája a probléma, egy elesett nem sok vizet zavar, hisz azt ki lehet használni, meg lehet alázni emberi mivoltában. Elesel? Dögölj meg! Átlépnek rajtad és mennek tovább. Senkit nem érdekel. Ez ma Magyarország. Ez volt és ez lesz. A hely, ahol igazából sosincs változás. Csak az örök körforgás. Hát akkor keringőzzünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.