MINISZTERELNÖK ÚR, NAGYON VICCESNEK TETSZIK LENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.04.08.

Szívesen beszélgetnék Orbán Viktorral, már csak azért is, hogy rávegyem, maradjon otthon. Ha lehet, akkor végleg. Valahogy így.

– Jó napot kívánok, miniszterelnök úr! Megkérhetem, hogy maradjon tőlem legalább két méter távolságban?

– Fél tőlem? Nem harapok.

– Öntől nem, de a vírustól nagyon. Nincs önön szájmaszk, ez meg hogyan lehet?

– Nyugodjon meg, engem naponta tesztelnek, nem vagyok hordozó.

– El tudna intézni nekem is egy tesztet, mert én csak a műveltségi tesztekhez jutok hozzá, attól ugyan okosodok, de a vírus belém bír jönni? Cserébe hoztam önnek egy zacskó szotyit, vigyázzon, dobom, nehogy fejen találjam.

– Ejha, milyen figyelmes, de hiába, nem vagyok korrumpálható, ezt tudnia kellene, ahogyan minden magyar is így tudja.

– Akkor nem sok magyar embert ismer, azok biztosan türkök vagy kipcsakok. De most nem ez a lényeg, hanem, át kellene állítani a mezőgazdaságot napraforgó termesztésre.

– Maga megőrült! Minek?

– Legyen a magyar embereknek köpködni valójuk, mert húsra úgysem futja a nagy többségnek. Ez többet ér majd, mint a forint, mert az gyengül, mint a koronás idős ember.

– Bízzanak bennem. Nem kell rémhíreket terjeszteni.

– Baj van? Sokat kapkod a fejéhez – ráadásul kesztyű nélkül.

– Miért lenne baj? A helyzet magaslatán állok, érezheti mindenki. Sorban születnek a mentőcsomagjaim. Megvédünk mindenkit, nem kell betojni.

– Mintha halkulna a dübörgés.

– Milyen dübörgés?

– A gazdaságé meg k*rva nagy jólété.

– Dehogy! Dübörög az tovább, teszek róla: majd az önkormányzatok, a cégek, a bankok meg a pártok is jócskán tesznek a közös kalapunkba.

– Mindenkitől ezt várja?

– Kivétel nélkül.

– Megkérdezhetem, hogy az ön barátja, a Mészáros Lőrinc meg az ön veje, a Tiborcz, nem tudnak kikötő nélkül élni?

– A turizmusra szükség van, ne idegesítsen, elég nekem, hogy állandóan a lányom bőgését meg a Rogán jajveszékelését hallom, muszáj volt megdobni néhány milliárddal a Lölő haverékat. Én szolidáris vagyok mindenkivel. Ezért is vettük meg a Mátrai erőművet 17 milliárdért. A balatoni beruházások azért kellenek, hogy legyen hol a magyar embereknek pihenni.

– Most konkrétan a magyar emberek közül sokan éheznek, ön nem látja onnan a karmelita kolostorból. Nem igazán tudják még mindig, hogy mi lesz velük. Pedig sem a halottak, sem az éhezők, sem a munkájukat vesztők nem nagyon szoktak a jachtozni.

– Mindent látok, hallok, elsősorban az ellenzék rikácsolását, aljas banda, nekem tíz évembe került, hogy gazdaggá tegyem az országot, ezért bírjuk még most is vírust. Ellenállóak vagyunk. Vigyázó szemem a Soroson van, ki akarja rabolni az országot.

– Adott egymillió eurót Budapestnek.

– Az semmi, adhatott volna többet is, hiszen annyi pénze van, amennyi csillag van az égen. Így akarja behozni a migránsokat.

– Szabadjon megkérdeznem, ön meg az oligarchák meg a papok mennyit dobtak be a közösbe? A nemzeti keresztény kormánynak mennyire számít a nyáj?

– Nekem nincs pénzem, azt az oligvalami szót pedig nem értem, beszéljen világosan. A papok lesznek a mi megmentőink, a fohász nagyon sokat segít rajtunk. De kikérem magamnak ezt a hangot. Mi a lehetőségek országát hoztuk létre tíz év alatt. Aki akar él is vele, gyarapodik, boldogul...

ITT OLVASHATÓ