MIND A HÁROM MÁSIK VISEGRÁDI ORSZÁG NAGYOBB TÁMOGATÁST AD A BAJBA KERÜLT CÉGEK DOLGOZÓINAK, MINT MAGYARORSZÁG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.29.

A koronavírusjárvány előrehaladtával Európa-szerte jelentették be a kormányok az eredetileg Németországban alkalmazott munkaidőcsökkentésért cserébe járó bértámogatási intézkedés, a kurzarbeit valamilyen formáját. Ez a típusú támogatási forma azért különösen népszerű, mert az állam viszonylag alacsony költséggel tudja vele a válság idejére a vállalatoknál tartani munkavállalóikat, akik aztán a gazdasági bajok lecsengése után könnyedén vissza tudnak állni a munkába eredeti cégüknél.

Április közepén a többi országhoz képest viszonylag nagy késéssel a magyar kurzarbeit szabályait is kihirdették, azonban annyira szűkmarkúra és túladminisztráltra sikerült kitalálni, hogy a munkaadók nyomására már egy héttel később is lazítottak rajta.

Tény, hogy a német rendszert nem érdemes egy az egyben lemásolni, amikor a gyakorlatba ültetik egy másik országban, érdemes figyelembe venni a helyi gazdaság sajátosságait.

De pontosan milyen lehet az így létrejövő feltételrendszer? Szerencsére a magyar gazdaságra a németnél sokkal inkább hasonlító visegrádi országok mindegyikében elfogadtak hasonló intézkedést, ezért utánanéztünk, hogy milyen a kurzarbeit Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.

Bár azt csak utólag lehet majd megítélni, hogy a programok mennyire jelentettek valódi segítséget a helyi cégeknek, összességében az látszik, hogy

a többi visegrádi országban nagyobb támogatást jelent a kurzarbeit helyi verziója, mint Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ