MI LESZ, HOGYAN LESZ EZUTÁN?

NÉPSZAVA
Szerző: SZENTGYÖRGYI ZSUZSA
2020.04.25.

...végül is mi várható tehát a világ gazdaságában a járvány lecsengése után? Ingatag most minden jóslás. Számos, eddig nem ismert folyamat menetétől függenek a jövőbeli folyamatok. Közülük a legfontosabb a világjárvány időbeli lefolyása. Az érintett országokban nem csupán a gyász kiterjedtsége okozhat jelentős tényezőt a fogyasztás, az igények újraéledésében, hanem a tömeges elszegényedés is, hiszen mindegyik érintett országban nagy tömegek vesztették el tartósan hosszú időre az állásukat, munkájukat és vele együtt nemcsak keresetüket, hanem megtakarításaikat is. A járvány alatt felfüggesztett hitelek, adók, kötelezettségek majd ismét megjelennek, nyilvánvalóan megfosztva attól egyének és családok százezreit, sőt inkább millióit, hogy ismét tömeges fogyasztóként jelenjenek meg a piacon. Ez a jelenség egyes ágazatokban különösen erős hatással fog jelentkezni, mint például a turizmusban, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokban, és egyes építkezéseken, mivel a nagy beruházók is megsínylik a járvány okozta kieséseket, nyilván a tartós fogyasztási cikkek piacán is – a gépkocsiktól az elektronikus eszközökön át a háztartási készülékekig. 

Megjelenhet azonban ennek a visszahúzódási jelenségnek egy valószínű ellenpárja is: a gyógyulás és revitalizálódás lendülete. Súlyos betegségből felgyógyultaknál fordul elő, hogy az életöröm felfokozott tevékenységet, akár túlterjengő aktivitást vált ki. 

Meglehet, hogy hasonló tünetek jelenhetnek meg a gazdaságokban a járvány után. A termelő vállalatok ismét hozzájutnak a szükséges alapanyagokhoz, eszközökhöz, részegységekhez, tehát ismét kibocsáthatnak termékeket. És forszírozzák is az eladásokat, hogy behozzák az elmaradt bevételt, sőt, nyereséget. A kényszerből korábban elbocsátott alkalmazottak ismét dolgozhatnak és keresethez jutnak, ezáltal – a lehetőségeik arányában – újra fogyasztani, vásárolni akarnak. Nyilvánvalóan e folyamatban nagy szerepe lehet egy-egy adott ország politikai vezetésének abban, hogy mennyire támogatja az újraéledést, erősíti-e gazdasági megfontolásokkal, pénzügyi eszközökkel, avagy gátolja, visszatartja azt. Pozitív visszacsatolások, tehát gerjesztő folyamatok indulnak-e be, avagy a „legerjesztések” erősödnek. 

Természetesen a globális hatások is jelentős tényezőként jelentkeznek abban, merre tart a világgazdaság. Nagy részben, vagy kisebb hatással jelenik-e meg a felfutás, a visszarendezés, avagy új hatások, új igények ereje új pályákra állítja a világrendszert. Ilyen új, akár meghatározó hatás lehet magának a járványnak az emberek, az embercsoportok felfogására, világnézetére gyakorolt ereje. Például a felismerések a tartósság, az élettartam szempontjából, a pazarlás, az eldobálás minimalizálása irányában. Ez utóbbi hatások viszont negatív visszacsatolásként jelentkezhetnek, lassításokat előidézve. Várható új ipari és szolgáltatási ágazatok megjelenése, amelyeket részben a klímavédelem jelszavai, törekvései indukálnak, részben a nagy járvány tovagyűrűző hatásai. 

Mi lesz, mi várható tehát a beteg világ felépülése után a világgazdaságban? Ma még csak gondolkodni lehet rajta, variánsokat, lehetőségeket vizsgálva. Fel lehet készülni egyes, különböző valószínűségekkel bíró folyamatokra, de biztos forgatókönyvek aligha alakíthatók ki. Ám elénk mered a kérdés: okul-e az emberiség a koronavírus okozta nagy csapásból, átáll-e új, hasznosabb, a távlataiban kedvezőbb pályákra? Vagy éppúgy gyorsan elfelejtjük a mostani tragédiát, mint, mondjuk, az alig három évtizede hatalmas riadalmat keltett és számos áldozatot követelő kergemarha-kórt?

ITT OLVASHATÓ