Szerző: 168 Óra
2020.04.16.
Meglepő módon ugyanerről beszélt az iparkamara elnöke, Parragh László, aki egyébként maga is részt vett a válságcsomag kidolgozásában. Azt mondta: „annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és folyamatosan annyi megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni”. Hozzátette: „a katás vállalkozó bizony nem nagyon számíthat semmire”. A volt gazdasági minisztert erről is kérdeztük.
Ezermilliárdok az uniótól
Minden idők legnagyobb uniós mentőcsomagját fogadták el a múlt héten a tagállamok pénzügyminiszterei, az Európai Központi Bank pedig példátlanul kedvező feltételekkel és rekordmennyiségben nyomja ki a pénzt. Eközben itthon arról folyik a vita, hogy kaptunk-e új pénzt, vagy semmit sem kaptunk, mert amit most megkötések nélkül költhetünk a koronavírus elleni védekezésre és a gazdaság védelmére, valójában csak olyan támogatás, ami járt nekünk. Sőt, igazából akkor is a miénk volt, ha vissza kellett volna utalnunk Brüsszelbe. A jelek arra mutatnak, hogy új forrásokban sem lesz hiány, ám a korábbinál szigorúbb lesz az ellenőrzés.
A jövő sem lát engem
Egyre növekvő lendülettel sodródik Magyarország a minden korábbit meghaladó, mindent elborító politikai válság felé. A járvány kitörését követő fogadkozás, a „szeressük egymást, gyerekek” hangulat máris a múlté. Nem tartott túl soká. A morális sokkot pánik és zűrzavar, az agresszió eszkalálódása követi. A gazdasági mentőcsomagok órák alatt értékelődnek le. A polcon újabb és újabb csomagok sorakoznak. Nehéz kimondani, a történetben a világjárvány epizód lesz. A baljós órák és a politikai következmények még csak ezután jönnek. Milyen helyzetben találja a válság az álmaiba fagyott Magyarországot?
Balladai homály a nyugdíjak körül
Csak a bizonytalanságot növeli, ha olyan bejelentéseket tesznek, mint amilyenek a skót balladák: rövidek és ködösek. Így értékelte lapunknak az új gazdasági csomagterv nyugdíjasokról szóló részeit a szakértő. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint most tovább romolhat a nyugdíjasok amúgy sem rózsás helyzete.
A szabadság ára
Egyre több európai ország dönt úgy, hogy ha óvatosan is, de beindítja a gazdaságát. Elengedték a járványkezelést? Nem feltétlenül, de belátható: hosszú hónapokra nem lehet lezárni országokat, mert még a koronavírusnál is veszélyesebb lehet a tömeges szegénység és éhezés. Meg kell hát tanulnunk együtt élni a vírussal. Megpróbáltuk körbejárni, hogyan.
Vágy az új világ iránt
A mai Fidesznek semmi köze ahhoz a párthoz, amely 1990-ben épphogy bekerült a parlamentbe, s megtestesítette az új világ iránti vágyat. Azóta négyszer-ötször arcot váltott, szemérmetlenül idomulva az új idők kihívásaihoz. Ezt is felidézte lapunknak Kéri László politológus, amikor az első szabad választás 30. évfordulójáról beszélgettünk. Hozzátette, napjainkban kormányon olyan döntéseket hoznak, amelyek hosszú távon presztízsvesztést jelentenek, s ez immár velük szemben alakulhat át az új világ iránt vággyá.
Járvány kibiztosítva
Szakértő civilszervezetek és magánemberek szerint folyamatosan nyomon követhető, ahogy a koronavírus okozta válság nem csupán egészségügyi, hanem elhúzódó gazdasági és szociális krízisbe vált a legszegényebbek között. A roma és nem roma civilek azt tapasztalták, hogy szociális és humanitárius katasztrófa fenyegeti a kistelepüléseken mélyszegénységben élő hazai cigányságot, majd egymillió embert. Ezt az aggodalmat igazolják például a kalocsai telepeken élők is.
Szegénység a karanténban
A kormány hivatalos oldala, a koronavirus.gov.hu napi frissítésben, megyénként teszi közzé a vírusfertőzöttek számát. Budapesten és Pest megyében van a legtöbb fertőzött, ám épp a leghátrányosabb régiókban, mint például Zalában, Borsodban, Békésben, alig kimutatható a járvány. Nyugodtan hátradőlhetünk, vagy csak idő kérdése, és a vírus oda is lecsap? A mélyszegények, a hajléktalanok, a fogyatékkal élő emberek mennyire érezhetik magukat most biztonságban? Ami a legaggasztóbb: a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szó sem esik azokról, akik a legkiszolgáltatottabbak.
Boldog nélkül senki sem boldogulhatott
Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét.
Maguk kereskedhetnek a kifosztott gazdák
A magyarok legtöbbször valamelyik áruházban vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amire átlagosan 3 ezer forintot sem költenek. Az importtermékeket egyértelműen elutasítják, ahelyett szívesen veszik a hazai gazdák terményeit. A mezőgazdaság szereplői ugyanakkor ma nem az ő igényeiknek, hanem a kereskedők elvárásainak tesznek eleget. Ezen a tendencián változtatna a jövőben a zoldseges.com, amely a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal. Goda Szilárddal, az oldal alapítójával beszélgettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.