Szerző: BENKE ÁGNES
2020.04.09.
Rossz állapotban érte az egészségügyet a koronavírus-járvány, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tud válaszolni a kihívásokra – mondta a 24.hu-nak Kovácsy Zsombor, akinek közvetlenül a járványhelyzet előtt került nyomdába Elfekvő című, a magyar egészségügyi rendszer működéséről szóló könyve. Az egészségügyi jogász szerint a vészüzemmód katalizátora lehet fontos reformfolyamatoknak, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a járvány után a betegek még frusztráltabbakká válnak, amiért további hónapokat kell várniuk az ellátásukra.
Hogyan értékeli az egészségügy teljesítményét a járványhelyzetben?
Először bizonytalanság volt a kommunikáció vezérfonalát illetően, sok volt a kérdőjel a járvány súlyosságával kapcsolatban is, de miután kiderült, hogy Magyarországon is komoly kihívást jelent majd a koronavírus az egészségügyre és a lakosságra nézve, elég gyorsan meghozták azokat az intézkedéseket, amelyek nemzetközi szinten is jellemzőek. Az alapellátás átszervezésével, a kórházparancsnokok kinevezésével, a 65 év feletti orvosok kivonásával előirányozzák azt, hogy ha nagyobb baj lesz, mozgósítani lehet az erőforrásokat.
Új könyvében is az átláthatóságot és az adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. E téren hogyan látja a történéseket?
Az egészségügyre mindig is az átlátható kommunikáció hiánya volt a jellemző. Az általános habitus az volt, hogy a kórházi fertőzésektől a kórházi osztályok teljesítményéig ne legyenek nyilvánosak az adatok, mert azok megzavarják, félrevezetik az embereket. Márpedig egy ilyen járványhelyzetben az egyik legfontosabb, hogy ha rossz is a helyzet és sok mindenről kell lemondani, akkor őszintén kommunikáljunk ezekről. Ne találgatni kelljen, mi az, amit titkolnak, és mi az, amit nem. Válsághelyzetben is fontos a tények őszinte kommunikációja...
Először bizonytalanság volt a kommunikáció vezérfonalát illetően, sok volt a kérdőjel a járvány súlyosságával kapcsolatban is, de miután kiderült, hogy Magyarországon is komoly kihívást jelent majd a koronavírus az egészségügyre és a lakosságra nézve, elég gyorsan meghozták azokat az intézkedéseket, amelyek nemzetközi szinten is jellemzőek. Az alapellátás átszervezésével, a kórházparancsnokok kinevezésével, a 65 év feletti orvosok kivonásával előirányozzák azt, hogy ha nagyobb baj lesz, mozgósítani lehet az erőforrásokat.
Új könyvében is az átláthatóságot és az adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. E téren hogyan látja a történéseket?
Az egészségügyre mindig is az átlátható kommunikáció hiánya volt a jellemző. Az általános habitus az volt, hogy a kórházi fertőzésektől a kórházi osztályok teljesítményéig ne legyenek nyilvánosak az adatok, mert azok megzavarják, félrevezetik az embereket. Márpedig egy ilyen járványhelyzetben az egyik legfontosabb, hogy ha rossz is a helyzet és sok mindenről kell lemondani, akkor őszintén kommunikáljunk ezekről. Ne találgatni kelljen, mi az, amit titkolnak, és mi az, amit nem. Válsághelyzetben is fontos a tények őszinte kommunikációja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.