KÖLTŐNK ÉS KORA – JÓZSEF ATTILÁRÓL

LITERA
Szerző: Litera

2020.04.10.

József Attila kései költészete olyan gondolatiságú „létlíra”, amely leginkább az ekkoriban útnak induló egzisztencialista filozófia nyelve felől látszott megközelíthetőnek. Olyan vallomásosság, amely a mélylélektani ihletettségű gyötrelmes önismeret alapján volt értelmezhető. – A Litera Tanoda negyedik összeállítása távban tanulóknak.

„Nem én segítek József Attilának, hanem ő segít nekem élni és gondolkodni – mondja Tverdota György, József Attila-kutató 2011-es interjúnkban. – Neki már teljesen mindegy, hogy szeretik-e, tisztelik-e, olvassák-e? Nekem, az olvasónak nem mindegy, hogy jelen van-e az életemben, a tapasztalatszerzésemben.” József Attilához fűződő személyes viszonyáról az Artisjus-díj átvételekor így vallott: „József Attila, ha jól emlékszem, akkortól vált mindennapos olvasmányommá, amikor a gimnázium első osztálya végén jó tanulmányi eredményemért könyvjutalomban részesültem. A könyv József Attila összes verseinek egyik kiadása volt. Az Eszméletről élményszerű emlékem egy gimnáziumi óra volt, amelynek tárgya ez a vers volt.”

József Attila, a polemikus alkat – önkorrekció és megbékülés

„József Attila polemikus alkat volt, álláspontjait markánsan fogalmazta meg, s ennek alapján úgy tűnt, mintha nézeteit aszerint váltogatná, mit olvasott, milyen problémával szembesült. Ez azonban csak a felszínen van így. Most úgy látom, hogy fejlődése mélyebb, lényegi szinten majdnem nyílegyenes volt. Folyton korrigálta, építette eszmerendszerét" – állítja Tverdota egy másik, 2018-as interjúnkban. „A forradalmi munkásmozgalomba bekapcsolódva József Attila ambíciója az volt, hogy egy, a polgárival egyenértékű, sőt, azt leváltani képes proletárkultúra kialakításában kap szerepet. Be kellett látnia, hogy ez a szándéka ábránd volt. A proletár közönség nem volt képes méltányolni költői erényeit, és általában, a munkásosztály nem tud új, korszerű kultúrát teremteni és eltartani. Ez a nagy csalódás személyes vetélkedésekben, torzsalkodásokban jutott kifejezésre, azt a látszatot keltve, mintha a kicsinyes vetélkedések negatív következménye lett volna ez a kiábrándulás” – válaszolta Tverdota a József Attila Összes tanulmánya és cikke 1930-1937 kritikai kiadása megjelenésekor, a könyv felbecsülhetetlen jelentőségét az adja, hogy általa lehetővé válik a József Attila-i pályaív eszme- és ideológiatörténeti, esztétikai rétegzettségének feltárása...

ITT OLVASHATÓ