2020. április 26., vasárnap

KENTAURBESZÉD - LENGYEL LÁSZLÓ: TÖRTÉNELMI LECKE

NÉPSZAVA 
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.04.25. 


...A kelet-európai államok valamennyien gyenge államszervezettel néznek szembe az egymáshoz kapcsolt válságokkal. Az egyik oldalon állnak a kormányzásképtelenség káosza és a szervezett háttérhatalmak önkényuralma között hányódó államok: Románia, Bulgária, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia. Itt gyenge és hátulról mozgatott a politikai osztály, ám annál erősebbek a háttérhatalmak, a titkosszolgálatok, a rendőrség, az ügyészség és a velük összejátszó gazdasági és bűnügyi hálózatok. A háttérhatalmak vagy nem tudták, vagy nem akarták megtalálni az önkényuralomhoz szükséges önkényurat, vagy a társadalmi lázongás tette lehetetlenné, hogy nyílt autokrácia jöjjön létre. A világjárvány és gazdasági hatása – munkanélküliség, drámai egyenlőtlenség, éhínség - egyszerre vezethet lázadáshoz és a teljes káoszhoz, a kormányzási tehetetlenséghez vagy egy szükségállapotot kihasználó önkényúrhoz. Nehéz itt demokratának lenni. 

Ördögi körben
Ennél nehezebb csak azon a Magyarországon, ahol egy ravasz és tapasztalt önkényúr, Víg uraság magára szervezte nemcsak a politika-vezérelt centrális tekintélyuralmat, de zsebre rakta a gazdaságot is. Nálunk gyenge az államszervezet, gyöngék az oligarchák, nincsenek háttérhatalmak: kizárólag a szükségállapot és a gazdaság felett egyedül hatalmat gyakorló autokrata mozgatja a rendszert. Az önkényúr egy percig nem bízik az államgépezetben, ahogy az államgépezet se benne. Ennek az autokráciának a kiszámíthatatlanság, a társadalom és a politikai osztály bizonytalanságban tartása a legfőbb eszköze. Soha nem akkor jön a bunkósbot, amikor számítanak rá, se a mézesmadzag, amikor a társadalom nyalná. 

A hatalom dilemmája, hogy a rendkívüli állapoton keresztül képes lehet teljes diktatúrát kiépíteni, csak éppen a válság egészségügyi, oktatási és gazdasági problémáit nem tudja orvosolni. Kell-e valóban orvosolni? Akar-e valóban segíteni? Észszerű-e az önkény szemszögéből, hogy az államgépezet hatékonyan működjön, amikor tíz évig lehetett gazdagodni e nélkül? Kell-e a szükségállapot-programon, a fenyítésen és foglaláson kívül más program? Tudja, hogy a digitális jövő nincs se a fejében, se a kezében. Tudja, hogy korlátozottan jut többletforráshoz. Ördögi körben van: minél erőszakosabb, annál kevésbé képes társadalmi együttműködést kiváltani, viszont minden társadalmi mozgásra csak erőszakkal tud válaszolni. 

Az erőszakállam egyre kevésbé tud pótlólagos forrásokhoz jutni, ezért próbál még több erőszakkal, foglalásokkal forrásokat kicsikarni. Nem habozik a munkavállalókat megsarcolni, megalázni, ugyanakkor kénytelen választási kegyüket keresni. A brutalitás az egészségügyben és az oktatásban nem pótolhatja az évtizedes lemaradást, de miért költene rá...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.