JÁRVÁNY KIBIZTOSÍTVA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ANDREA ÉVA
2020.04.19.

Szakértő civilszervezetek és magánemberek szerint folyamatosan nyomon követhető, ahogy a koronavírus okozta válság nem csupán egészségügyi, hanem elhúzódó gazdasági és szociális krízisbe vált a legszegényebbek között. A roma és nem roma civilek azt tapasztalták, hogy szociális és humanitárius katasztrófa fenyegeti a kistelepüléseken mélyszegénységben élő hazai cigányságot, majd egymillió embert. Ezt az aggodalmat igazolják például a kalocsai telepeken élők is.

Világbanki felmérések szerint a járványok áldozatai manapság elsősorban a telepszerű körülmények közt élő romák. A szegénység, az elégtelen higiénés feltételek, a zsúfolt és alacsony komfortfokozatú lakókörülmények – mind növelik a fertőzés kockázatát.

A magyarországi romák jelentős részének a megfelelő mennyiségű – és különösen a megfelelő minőségű – étel járványok nélkül sem áll rendelkezésére. Nemzetközi vizsgálatok az igazolják, hogy a köreikben gyakori korai halálozás okai között első helyen az életmódbeli és a táplálkozási szokások állnak, ezeket sorrendben követik az egészségtelen munka- és életkörülmények, a szociális és pszichoszociális körülmények, valamint a környezetszennyezés.

A magyarországi romák többsége ma környezet-egészségügyi szempontból veszélyeztetett területeken él, ott, ahol az extenzív iparosítás korábban a legtöbb kárt tette. A közgyógyellátás fokozatos szűkítése, illetve az önkormányzati szociálpolitika krízishelyzetek kezelésére fordítható forrásainak szűkülése rendkívül hátrányosan érinti a beteg romákat. Ráadásul a rossz anyagi helyzetben lévő cigányok nem tudják megvásárolni a gyógyulásukhoz szükséges kedvezőbb körülményeket. Mindezt több hazai és nemzetközi kutatás és terepmunka tárta fel, támasztja alá. Ezekre az egyébként sem kedvező jelenségekre csapott le most a koronavírus-járvány...

ITT OLVASHATÓ