Szerző: CHRISTOPHER ADAM
2020.04.12.
Nem ilyen Húsvétra számítottunk. De néhány hónapja az új évtizedről sem gondoltuk azt, hogy majd így alakul. Idén legtöbben család nélkül, egyedül, vagy csak nagyon szűk körben töltik a Húsvétot. A közös ebédet, vacsorát és vendéglátást felváltotta a laptopon vagy telefonon keresztül történő kapcsolattartás. Szombaton láttam, hogy szomszédom édesanyja megjelent lánya háza előtt és kint, az udvaron találkoztak — biztonságos távolságban egymástól. A másik szomszéd kabátban ült egy székben a ház előtt egy teával a kezében, míg barátja két méter távolágban a másikban, saját forró italával, amit otthonrol hozott magával. Igy fest a vendéglátás 2020-ban.
A koronavírus, a járvány által okozott példanélküli korlátozások és tilalmak, illetve a karantén egy különösen csendes Húsvétot eredményezett idén. A naponta változó, járványhoz kapcsolodó adatok pedig felettünk lebegnek kísértetiesen. Kanadában vasárnapra több mint 23 ezer a fertőzöttek száma és összesen 653-an haltak meg. Naponta átlagosan 1.100 és 1.500 között az új fertőzöttek száma. A két legnépesebb tartomány (Ontario és Québec) közötti határon ellenőrzést végeznek. Québecbe más tartomány lakosa csak sűrgös ok miatt utazhat be, a legtöbb esetben viszont a tartományi rendőrök visszafordítják a látogatót.
A csend szokatlan jelenség az egyébként hangos és sürgű-forgó világunkban. Az első időkben kényelmetlen változás. Nincs hova rohanni, nincs vendéglő, söröző, bevásárlóközpont, terasz, fesztivál, koncert, sétálóutca, turistanegyed, bulinegyed, konditerem ahol extrovertáltan élhetünk és pénzt költehetünk. Manapság — legalábbis Ottawában — csupán élemiszerboltban, patikában és a benzinkútnál vásárolhatunk. És az utóbbi esetében hosszú sorbanállásra számíthatunk mielőtt egyáltalán beengednek az üzletbe. Az ember jól meggondolja, hogy tényleg szükség-e van valamire, vagy inkább csak a vágyról van szó, amit leküzdhetünk. Az útakon nincs forgalom — olyan mintha mindennap egy különösen csendes ünnepnap lenne.
Míg korábbi életünkben dolgoztunk, dolgoztunk és dolgoztunk egyre hosszabb órákat, sokunk azért, hogy aztán egyre többen költhessünk olyanra ami szerintünk jobbá teszi életünket, talán nem is vettünk már észre, hogy életünk valóban az állandó és nem igazán reményteli körben futásról szólt. Ez a világ és életmód váratlanul összeomlott. Jó életet és örömöt most másképpen kell szerezni, illetve ezek a fogalmak átértelmezésre várnak. Nem tudni még, hogy pontosan hogyan fest majd a társadalom a járvány után...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.