„CSAK EGYÜTT LEHET” INTERJÚ FALUS FERENC TÜDŐGYÓGYÁSSZAL, EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERREL, VOLT TISZTI FŐORVOSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.04.09.

2015. április 1-én egy 2013-as kormányhatározat értelmében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) országos intézeteit összevonták, bekerültek egy nagy közigazgatási darálóba. Falus Ferenc 2007 és 2010 között állt az ÁNTSZ élén, akkor, amikor még nem a politikai hatalom hozta meg a döntéseket közegészségügyi kérdésekben. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után rövid idővel leváltották tiszti főorvosi funkciójából.

– Ha ma még Ön lenne a tiszti főorvos, a jelenleg ismert döntések közül melyeket hozná meg és melyeket nem? Mit csinálna másképpen, mint ahogy azt most teszik?

– Erre a kérdésre azért nem lehet igazán jó választ adni, mert nincsenek információink. Más egy apparátus élén, az információkat ismerve döntéseket hozni, mint itthonról véleményt alkotni. De ha én lennék ma a tiszti főorvos, az egyik legfontosabb döntésem az lenne, hogy lényegesen több és alaposabb információ kerüljön nyilvánosságra, mind a lakosság, mind az orvosok körében, mint most.

– Mit gondol, miért nem kerül ki több információ azok közül, amelyekkel feltételezhetően a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendelkezik?

– Sokáig azt hittem, hogy nem rendelkeznek elegendő információval, s hogy nem is gyűjtik őket. Az biztos, hogy később kezdték el ezeket gyűjteni, mint ahogy én elkezdtem volna. Ma már tudom, hogy rendelkeznek ezekkel, de a nagy részüket nem hozzák nyilvánosságra.

– Vajon miért? Talán félnek, hogy a jelenlegi látszatot, amely szerint az európai átlaghoz képest Magyarország a még nem nagyon fertőzött országok közé tartozik, ezzel megváltoztatnák?

– Szerintem egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi van Európában. Őket egyetlen dolog érdekli, hogy a kormányzatnak és a kormányfőnek a népszerűsége miként alakul. És hogy ennek milyen hatása van a következő választásra. Erre jó bizonyíték a napokban bejelentett gazdasági intézkedés, amelynek egyik legfontosabb pontja, hogy egy négyszázmilliárdos program keretében elvegyenek 1,2 milliárdot a pártok költségvetéséből. Miközben nem tudjuk pontosan, hogy mi történik az európai uniós támogatási pénzzel, hogy mire fordítják. A kormány semmi módon nem hozza nyilvánosságra, hogy az a közel négyszázmilliárd, amelyről azt mondják, hogy már a járvány elleni védekezésre fordították, milyen részekből áll össze. Ez az összeg furcsa módon rettentően emlékeztet arra, amit a kiadott információk szerint annak idején határvédelemre költöttek.

– Vagyis azt gondolja, ha valósak lennének az adatok, lenne arról is információnk, hogy mit mire költöttek?

– Igen.

– Mi az, amit Ön szerint helyesen tesznek? Tehát minek lehet köszönhető, hogy úgy látszik, a járvány nálunk lassabban terjed, mint másutt?

– Az, hogy melyik országban gyorsabb a vírus terjedése, s melyikben kevésbé, attól függ, hogy egy ország lakosságának mennyire intenzívek a nemzetközi kapcsolatai. Vagyis, hogy az adott ország állampolgárai mennyit és hová utaznak. Svédországból, ahol ugye másképp kezelik a járványt, mint sok más helyen, sokkal többen voltak Olaszországban síelni, mint ahányan mondjuk Magyarországról.

– De hiszen a magyarok is sokat utaznak!

– Ez igaz, mégis nagy különbségek vannak. Például Olaszországnak rendkívül élénkek voltak a kapcsolatai Kínával. Így történhetett, hogy Európában Olaszország lett a járvány első gócpontja. Ugyanakkor azt is halljuk, hogy Olaszország levegőszennyezettsége, különösen a nagyon fertőzött helyeken a legmagasabb volt Európában.

– Vállalkozik-e arra, hogy megsaccolja, Magyarország lakosságának hány százaléka lehet fertőzött?

– Mivel ilyen vizsgálat eddig nem volt, pedig szükség lett volna rá, ezt nem lehet megtippelni. Most már elkezdődtek a vizsgálatok, de még mindig csak kevesen gondolják, hogy ilyen vizsgálatokat nagy számban kéne végezni. Pedig ez nagyon lényeges adat lehetne. De sajnos korábban nem álltak rendelkezésre olyan módszerek, amelyekkel ellenanyagszintet lehetett volna vizsgálni. Most már igen nagy mennyiségben hozzá lehet férni ezekhez a tesztekhez, de ezek minősége és hitelesítése nem minden esetben megnyugtató.

– Miért fontos tudni, hogy hány fertőzött van egy országban? Hozzáteszem, a tiszti főorvos asszony szerint erre a típusú tesztelésre nincs szükség, hiszen a teszt nem gyógyít.

– Én a napokban egy rádióműsorban megvédtem egy kicsit a tiszti főorvos asszonynak ezt a mondatát. Ugyanis ez az állítás a járványnak ebben az időszakában lehet, hogy igaz. De a járvány első, majd a csúcsot követő időszakában nagyon nem igaz. Ebben a pillanatban valóban nincsen igazán lehetőség nagy tömegű fertőzött embert elkülöníteni, legfeljebb megkérni lehet őket, hogy maradjanak otthon. Jelenleg a legfontosabb, hogy akinek szüksége van rá, az kórházba kerülhessen. A járvány kezdetekor kellett volna időben észbe kapni, és az első 100–150 fertőzöttet nyomozó kutya módjára megkeresni és szigorúan elkülöníteni...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/15. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)