Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.04.09.
Ha nem a koronavírus-járvány kihívásaival kellett volna foglalkozniuk, örömmel nézegethették volna a kormányzati illetékesek a KSH március 24-én megjelent januári népmozgalmi statisztikáját, különösen a születések számát. Az év első hónapjában 8067 gyermek született, 694-el, 9,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennél is sokatmondóbb, hogy utoljára 2009-ben született ennél több gyermek januárban, amikor még jóval magasabb volt a szülőképes korban lévő nők száma, mint most.
Ebből fakadóan a teljes termékenységi arányszám (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre) 1,6-ra emelkedett az előző év azonos időszakára számított 1,44-hez képest. Egyetlen hónapból természetesen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de azért az előbbi szám több szempontból is figyelemre méltó. Teljes éveket nézve ez az érték 2016-tól kezdve folyamatosan 1,49 volt, miközben a lakosság természetes fogyásának megállításához 2,1-es szintre lenne szükség. Orbán Viktor pontosan ezt a célt tűzte ki 2030-ra.
A másik szempont, ami miatt érdekes a januári adat, hogy már decemberben is jól láthatóan (5,8 százalékkal, 589-cel) nőtt az újszülöttek száma az egy évvel korábbi szinthez képest. Márpedig ha valakiknél a tavalyi első negyedévben bejelentett demográfiai intézkedések (babaváró hitel, nagycsaládosok autóvásárlásának támogatása) hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak „eredménye” legkorábban decemberben jöhetett világra. Ez folytatódhatott januárban, bár természetesen azért óvatosan kell bánni azzal a feltételezéssel, hogy lehet-e ennyire azonnali hatása ezeknek az intézkedéseknek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.