Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2020.04.27.
Az operatív törzs múlt pénteki tájékoztatóján valódi szenzációként tálalták, hogy a vírusfertőzésen már átesettek vérplazmájával próbálják meg most itthon is gyógyítani a súlyos állapotban lévő fertőzötteket. Az első súlyos állapotban lévő magyar beteg esetében még aznap megkezdődött és hétvégén le is zárult a vérplazma-terápia (legalábbis annak első menete) – az orvosok az eredményt látva legalábbis bizakodóak.
Érdemes leszögezni, hogy a mostani terápiában is használt vérplazma a vér nem alakos elemeinek összessége - tehát vérsejtek nincsenek benne (hemoglobin híján a színe is inkább sárga, mint vörös) és az immunsejteket sem tartalmazza, csupán a vérben termelődő ellenanyagokat, más néven antitesteket (amelyek kémiailag az immunglobulinok családjába tartoznak). Ez utóbbiak olyan nagy méretű, Y-alakú glikoproteinek (fehérje-szénhidrát szupervegyületek), amelyeket az immunrendszer B-sejtjeiből származó plazmasejtek termelnek.
A koronavírussal küzdő orvosok reményei szerint a már gyógyult Covid-betegek által termelt immunglobulin-koktél hozzájárulhat a vírus semlegesítéséhez, sőt a beteg immunrendszerének beindításához. Az eljárás alapjául szolgáló gondolat, de még a technológia sem új: vagy száz éves. Számos egzotikusnak hangzó, esetleg mondjuk a Dr. House-szériából ismerős betegség (krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia, Kawasaki-betegség, ITP, súlyos immunhiányos állapotok, Guillain-Barré szindróma) mellett számos vírusfertőzés, így kanyaró és HIV esetében is alkalmazták már. Ilyen esetben rendre úgynevezett passzív immunizációról van szó, amikor a már felgyógyult beteg szervezetében immunválaszként termelődött ellenanyagot nyerik ki és használják fel. Megjegyzendő, hogy plazma-transzfúziós eljárás megelőzésre nem igazán alkalmas, elvégre a kívülről bevitt antitestek alapvetően akkor tudnak hatni, ha már a vírus is jelen van a beteg szervezetében.
Müller Cecília pénteken hangot adott ama reményének is, hogy a súlyos betegeknél kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokin-vihar kialakulása is meggátolható gyógyult betegektől származó vérszérum használatával, ami
merész feltételezés,
és ilyen esetekre korábban nem is javallották az immunglobulin–terápiát (citokin-vihar szindróma esetén eddig leginkább kortikoszteroidokkal és nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel próbáltak küzdeni valóban nem egyértelmű sikerrel). Más kérdés, hogy immár olyan kutatási eredményről is hallani, amelynek során amerikai kutatók mesterséges antitest-szerű fehérjékkel gátolták meg a fertőzés ellen kétségbeesetten védekező szervezet túlzott mértékű citokin (pl, interferon vagy interleukin) termelését...Ű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.