MAGYAR NARANCS / INTERJÚ
Szerző: SOÓS TAMÁS
2020.04.10.
játszik, és az idén húszéves 30Y
jubileumi turnéjára készül. Beck
Zoltánnal kései indulásáról, sorsfordító
torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi munkásságáról és a gyöngyöspatai
botrányról is beszélgettünk.
(Az interjú eredetileg a Magyar Narancs
hetilap 2020. március 5-i számában
jelent meg, most újraközöljük teljes
terjedelmében online is.)
Magyar Narancs: Hogyan született meg A nemzedék nélküli ember című szerzői ested?
Beck Zoltán: Az emberek szeretik úgy berendezni a világot a maguk számára, mint a nagyáruházakban a polcokat, ahol az egyik helyen a tejtermékek vannak, a másikon a pékáruk, megint máshol a zöldségek, és ha a tojás nem keveredik a marhahússal, azt hiszik, rend van. A világ berendezésének egyik módja az, hogy nemzedékekben gondolkodunk, amikor tartozni akarunk egy csoporthoz, de az „azok a hatvanas évek” és a „bezzeg az én időmben” narratívák alapvetően hamis képet festenek.
Az emberek mégis ragaszkodnak ezekhez az elbeszélésekhez, mert így nem kell szembenézniük a saját felelősségeikkel, hiszen a generációjuk, és nem ők személyesen hibáztak, a sikereket meg mintegy annak ellenére, ők maguk érték el. Szóval ezzel nagyszerű énvédelmet lehet fenntartani. A 30Y-dalokból és prózaszövegekből összeálló estre egy olyan, nemzedék nélküli emberről akartam írni, aki ezt a páncélt dobja le, áll a színpadon, meztelenül és kiszolgáltatottan, és remélem, igaz módon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.