Szerző: KISS KÁROLY
2020.04.09.
Nincs igaza Lányi Andrásnak és a többi „új károgónak” a jövőt illetően – semmi nem fog ugyanis alapjaiban megváltozni. Kiss Károly közgazdász, társadalomkutató szerint legalábbis mint minden járvány, a koronavírus is átvonul majd a népességen, a legérintettebb korosztályokban nagy pusztítást végez – aztán minden megy tovább, ahogy eddig. „A globalizáció és az új technológiák korszakunk olyan jellemzői, amelyek nem szoríthatók vissza.” A Válasz Online-on közölt Lányi-tanulmányra már reagált Balázs Péter volt külügyminiszter, ez pedig egy keményebb hangú vitacikk. Várjuk a további érdemi hozzászólásokat!
×××
Olvasom, hogy a világ már nem lesz olyan, mint eddig volt. Hogy a nagy járvány mindent megváltoztat; más lesz a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem, az iskola, az életünk. Ezt írja Lányi András a Válasz Online-on és George Monbiot a Guardianban. A tizenkét évvel ezelőtti hangulat uralkodik. Akkor összeomlottak a tőzsdék, a nemzetközi pénzügyi rendszer és a világgazdaság, az amerikaiak elvesztették megtakarításaik felét, az államok eladósodtak. Az volt az általános vélemény, hogy a világ már nem lesz olyan, mint addig volt, a bankok nem tehetik azt, amit addig csináltak, a „neoklasszikus szintézisnek” nevezett gazdaságpolitika megbukott. Aztán eltelt néhány év, és a bankok ott folytatták, ahol abbahagyták, vezetőik a szanálásukra adott állami pénz egy részét elnyaralták, a gazdaságpolitikák – egy rövid keresletélénkítő, keynesista kitérő után – mit sem változtak, az emberek elfogadták, hogy az időnkénti válságok a kapitalizmus szükségszerű velejárói, a tőkés gazdaság ciklikussága „természetes” jelenség, csak a hosszú konjunktúra miatt sokan azt hitték, hogy sikerült kiküszöbölni.
Az akkori „ezután minden másképp lesz”-hívők nem számoltak egy alapvető ténnyel, ahogy a maiak sem számolnak vele; a kapitalizmus hihetetlenül nagy életerejével, virulens jellegével. (Ez a jelző át is köt a mai témánkhoz.) A 20. század második felének kapitalizmusa, mely a jóléti gazdaságtanon alapszik, a nyugati világban fantasztikus eredményeket produkált, és még legalább három milliárd embernek (a feltörekvő országok népességének) is alapvetően megjavította az életkörülményeit. Bármit is írjon Piketty, a szegénység a világban óriási mértékben csökkent. És bármennyire is nőttek a szűk legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű rétegek között a különbségek, sokkal nagyobb súllyal esik a latba, hogy Kínában, Indiában és a többi feltörekvő országban százmillióknak lett munkájuk és elfogadható szintű, állandó jövedelmük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.