Szerző: DANÓ ANNA
2020.04.18.
Olasz orvosok beszámolói szerint sokszor kellett dönteniük arról, hogy kinek juthat lélegeztetőgép és kinek nem. Ha Magyarországon több lesz a beteg, mint a lélegeztetőgép, akkor
mi alapján kell dönteniük az orvosoknak?
Készül ajánlás a súlyos állapotú betegek sorolási elveire? Lehetséges, hogy szükség lesz erre, az viszont biztos: arra, ami most történik, senki nem volt felkészülve. Olyannyira nem, hogy az elmúlt húsz évben teljesen másféle etikai problémákról vitatkoztunk, és a soroláson is egészen mást értettünk. Azt például, hogy ki férhet hozzá a legdrágább, ritka ellátásokhoz, genetikai tesztekhez, transzplantációhoz vagy például milyen területeken alkalmazhatóak a legújabb képalkotó technológiák. Pár hónap leforgása alatt a gálánsan finanszírozott mesterséges reprodukciótól eljutottunk a kórházi ágyakban fekvő betegek közel hatvan százalékának gyors hazaküldéséhez. Mintha a huszonegyedik századból hirtelen a spanyolnátha keserű évtizedei közé estünk volna vissza néhány hónap leforgása alatt. Erre nem volt felkészülve senki. Gyanútlanok voltunk, senki nem készült arra, hogy mi történik majd akkor, ha olyan mértékű terhelésnek lesz kitéve az egészségügyi rendszer, mint ebben a járványban, és élet-halál kérdésekről kell dönteni. Részben éppen azért emlegetik sokszor a görbelaposítást: így tudják minimalizálni a legnehezebb döntési helyzetek számát. Ha egyszerre kevés beteg kerül az intenzív osztályokra, akkor nyilvánvalóan kevesebbszer kell dönteni arról, kinek jusson lélegeztetőgép.
Mégis fajulhat odáig helyzet, hogy az orvosok személyes döntése lesz, kit tesznek lélegeztetőgépre és kit nem.
Soha nem látott próbatétel elé állítja az egészségügyi ellátórendszert ez a járvány. Ha nincs elég gép, kórházi ágy, akkor valamilyen módon muszáj osztályozni, sorolni. Az olasz aneszteziológusok szövetsége a saját szakmai ajánlásába etikai elveket is beépített. Az egyik például az volt, hogy aki előbb kerül az ellátóhelyre, az kapja az ellátást. Később azok kerülhettek az intenzív osztályra, akiknek nagyobb esélyük volt a gyógyulásra. Lehetett hallani íratlan szabályokról, arról például, hogy a fiatalok előnyt élveztek. Vagy arról: ha valakinél tizenöt nap után sincs javulás, akkor azt leveszik a gépről, a hatvan év feletti koronavírusos betegeknél pedig nem lehet külső keringéstámogatást alkalmazni. Több amerikai kórház is tervezi, hogy felülírja az újraélesztés eddigi gyakorlatát, ami szerint a beteg szava a döntő, és a koronavírusos betegek esetében eleve mellőzik az újraélesztést. Nálunk elsőként egy aneszteziológusoknak szóló szakmai kollégiumi ajánlás jelent meg, aztán szakmánként kiadtak egy-egy protokollt arról, melyek azok az ellátások, amiket mindenképp biztosítani kell, mert elmaradásuk maradandó egészségügyi károsodást okozhatna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.