Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2020.04.17.
- Tévhit, hogy a diákok már úgyis tudnak mindent a netről, valójában a felnőtteknél is több veszélynek vannak kitéve. A távoktatásos átállás sietségében azonban a gyerekek online védelmére kevés energia jut.
- A tanárok egy része sincs tisztában azzal, melyik általuk használt szolgáltatás milyen kockázatot hordoz, és hogy lehetne biztonságosabban használni.
- Itthon is a Zoom vált az egyik legnépszerűbb szolgáltatássá, de számos komoly probléma van vele, amit maga a fejlesztőcég is elismert.
- Mit tehet a szülő, hogy segítse ebben helyzetben a gyereke biztonságát? Mihez van joga az iskolának? És milyen adatvédelmi kötelezettséget rótt rá az új helyzet?
A koronavírus-járvány az élet minden terén komoly kihívások elé állítja a társadalmat. A közösségi távolságtartás melléktermékeként a bevásárlástól a kapcsolattartásig az életünk egyre nagyobb része költözik az online térbe, ami új veszélyekkel is jár. Arról már írtunk, hogy az egyre gyakoribb home office különösen termékeny talaja a kibertámadásoknak, de az egyik hétről a másikra bevezetett távoktatás is rengeteg problémát hozott magával.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án váratlanul bejelentette, hogy néhány nappal később minden általános és középiskolának távoktatásra kell átállnia, egy csapásra digitalizálódott az oktatás, amit a szakértők már régóta szorgalmaztak, de persze nem pont így képzelték el, hogy egyszer megvalósul.
A villámként becsapó távoktatás minden résztvevőt egy egész országra kiterjedő kísérlet kényszerű alanyává tett. Nem egy gondosan kiválasztott és alaposan előkészített eszközkészletet kellett hosszú tesztelés után élesben is bevetni, hanem az épp elérhető és szembejövő szolgáltatásokból volt kénytelen minden iskola, tanár összeeszkábálni egy virtuális oktatási platformot, ami ennek megfelelően meglehetősen recseg-ropog még. Ez az új helyzet a pedagógiai problémák, a módszertani felkészületlenség mellett adatvédelmi szempontból is kihívás elé állít minden érintettet: tanárt, diákot, szülőt...
A koronavírus-járvány az élet minden terén komoly kihívások elé állítja a társadalmat. A közösségi távolságtartás melléktermékeként a bevásárlástól a kapcsolattartásig az életünk egyre nagyobb része költözik az online térbe, ami új veszélyekkel is jár. Arról már írtunk, hogy az egyre gyakoribb home office különösen termékeny talaja a kibertámadásoknak, de az egyik hétről a másikra bevezetett távoktatás is rengeteg problémát hozott magával.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án váratlanul bejelentette, hogy néhány nappal később minden általános és középiskolának távoktatásra kell átállnia, egy csapásra digitalizálódott az oktatás, amit a szakértők már régóta szorgalmaztak, de persze nem pont így képzelték el, hogy egyszer megvalósul.
A villámként becsapó távoktatás minden résztvevőt egy egész országra kiterjedő kísérlet kényszerű alanyává tett. Nem egy gondosan kiválasztott és alaposan előkészített eszközkészletet kellett hosszú tesztelés után élesben is bevetni, hanem az épp elérhető és szembejövő szolgáltatásokból volt kénytelen minden iskola, tanár összeeszkábálni egy virtuális oktatási platformot, ami ennek megfelelően meglehetősen recseg-ropog még. Ez az új helyzet a pedagógiai problémák, a módszertani felkészületlenség mellett adatvédelmi szempontból is kihívás elé állít minden érintettet: tanárt, diákot, szülőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.