„A MAGYAR EGÉSZSÉG ÚJ VÁRA” – A KARANTÉNKÓRHÁZZÁ VÁLT KÚTVÖLGYI TÖRTÉNETE

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.12.

A március közepén karanténkórháznak kijelölt épület a második világháború derekán lett kész. Előbb állami alkalmazottakat, majd művészeket látott el, a szocializmusban a felső tízezer tagjait, a rendszerváltás után pedig közkórházzá vált. De hogyan alakult ki a mai helyzet? Visszatekintés az elmúlt kilencven évre.

A koronavírus magyarországi megjelenésének hetében egy kormányülésen Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a Kútvölgyi Klinikai Tömb toronyépületének karanténkórházzá való gyors átalakítását, március 13-án pedig a néhány nap alatt átalakított épületben meg is jelentek az első fertőzésgyanús betegek.

A számos sajtótermékben megjelent képeken az épület kívülről sokkal inkább hasonlított egy háború sújtotta toronyra, mint működő kórházra, így Ismeretlen Budapest sorozatunk legújabb epizódjában az intézmény nyolc évtizedet felölelő történetét mutatjuk be, melynek során a külső állapot okára is fény derül.

A komplexum építését a Horthy Miklós tízéves kormányzói jubileuma alkalmából született 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, célja pedig az állami alkalmazottak saját kórházzal való ellátása volt. A főváros nem bízta a véletlenre a helyszínválasztást, hiszen némi gondolkodás után a Svábhegy aljában, a régi vízivárosi temető helyén találták meg az ideális helyet, a második világháború derekára elkészült épület pedig beosztásával tökéletesen alkalmazkodott a festői környezethez, hiszen a betegek szobái a szélvédett, és egyben napos dél-délkeleti irányba, a gyógyításra és ügyintézésre használt szobák pedig északra néznek...

ITT OLVASHATÓ