Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.04.24.
Elszorul az ember szíve, ha az idei felvételi statisztikára pillant. Csaknem 21 ezerrel csökkent tavalyhoz képest a jelentkezők száma, azaz nagyjából 18 százalékkal.7 Köztük a kisebb és vidéki intézményekben sokkal jobban, mint a nagy tudományegyetemeken, illetve Budapesten, így például a kecskeméti a tavalyihoz képest feleaannyival számolhat, de nem örvendezhet a nyíregyházi, az egri, a kaposvári, a soproni, sőt a gödöllői egyetem sem, ami az új törvényjavaslatok fényében különösen érdekes. Ami a legelkeserítőbb, az a tanárszakokra jelentkezők számának radikális visszaesése, hiszen itt a jövő nemzedékeinek oktatóiról van szó. (És akkor még nem tudjuk, milyen további hatása lesz az érettségi friss szabályozásának, azaz hányan fognak visszalépni a maguk, családjuk vagy idős rokonaik megóvása érdekében.) Mindezt nem lehet a demográfiára fogni, mert az adott korcsoportok között ennél jóval kisebb a különbség. Akkor hová tűntek a hiányzók?
Amíg pontos felmérések nem készülnek, szabad terük van a találgatásoknak. Nem valószínű, hogy ugrásszerűen megemelkedett volna a külföldi egyetemeket megcélzók száma. A társadalmi mobilitás jó ideje kárhoztatott hiánya sem egyik évről a másikra mutatkozik meg ekkora hatással. Inkább arra gondolhatunk, hogy a hosszú évek óta megígért szigorítás, miszerint nyelvvizsga nélkül nincs felvételi, okozhatta a mély hullámvölgyet. Képzeljük magunkat ugyanis egy középiskolás helyébe, aki már jó egy éve biztos benne, hogy az érettségiig nem tudja letenni a nyelvvizsgát, mert az iskolai oktatás olyan színvonalú, vagy mert a családjának nincs pénze különórákra. Akkor minek szerezzen jó jegyeket, minek tanulja a felvételi tárgyakat? Neki már későn jött a tavaly novemberi döntés a követelmény eltörléséről: addigra már rég feladta az álmait.
Ennek a pálfordulásnak a szerzői joga bizonyára ugyanazt a minisztert illeti, aki egy hasonlóan rapid és következetlen másik döntés mögött áll: a nyelvvizsgához kötött felsőfokú diploma szabályának eltörlése szintén a kapkodó kormányzás mintapéldája. Onnét, hogy az egyetemi felvételi bemeneti feltétele az igazolt nyelvtudás, csekély féléven belül eljutottunk odáig, hogy már a diplomát is e követelmény teljesítése nélkül adjuk ki. Mintha a bolondok hajójára váltottunk volna jegyet.
Szó se róla, én is tiltakoztam a felvételihez előírt nyelvvizsga ellen, hiszen tisztában lehettünk azzal, hogy vannak vidékek, illetve társadalmi rétegek, ahol vagy amelyek számára, ha az iskola nem teremti meg a körülményeket, akkor a nyelvtudás megszerezhetetlen. (A nyelvtudásért adott pluszpontok már így is kódolták az adott körülményeket.) A szabályozást tehát eleve nem vagy nem így kellett volna bevezetni, és sokkal korábban kellett volna visszavonni.
De a diploma nyelvvizsgához kötése már kezdettől fogva tisztességtelen volt, hiszen az intézményeknek a szakokon előírt tárgyakhoz hasonlóan kötelességük lett volna biztosítani mindazokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a hallgatók megszerezhetik a megfelelő képesítést. Márpedig, ha a nyelvvizsga ezek közé tartozik, akkor kredites foglalkozásként kell(ett volna) a nyelvórákat felajánlani, például úgy, hogy a kreditet a nyelvvizsga megszerzéséhez kötik. Az egyetemek az e szabályozás idején őket érintő megszorításokra a legkönnyebb választ adták: elbocsátották a nyelvtanárokat, és megszüntették a házon belüli nyelvoktatást, hiszen erre nem voltak kötelezve szemben a szakos kurzusokkal, a diákoknak pedig ezután a saját költségükön kellett (volna) nyelvtudáshoz jutniuk. Az eredményt, a diploma nélküli kibocsátás jelentős megnövekedését sokan borítékoltuk akkor, és bár az elmúlt években különféle anyagilag is támogatott pótmegoldások születtek, ezek is sikertelenek maradtak.
Ha az államilag támogatott nyelvkurzusokat elejétől fogva a bent lévő hallgatók számára kínálták volna fel, akkor ma nem tartanánk itt. Az oktatási kormányzat azonban perverz módon a vészhelyzetre hivatkozva egyszeriben áthúzza korábbi rendelkezését, és mindenkinek, az idén végzőknek is odaadja a diplomát nyelvvizsga nélkül.8 Ezzel egyrészt mélyen megsérti azokat, akik pénzt és energiát fektettek bele a nyelvtudás megszerzésébe, másrészt – és ez a károsabb – a kimondott szóba vetett bizalmat számolja fel. Ezek után megkérdezhetjük: holnap melyik kőbe vésett szabályát, rendelkezését, törvényét teszi semmissé mindenfajta előkészítés, egyeztetés nélkül ugyanez a kormányzat?
Nem beszélve arról, hogy ebben az egyszeri döntésben nincs ígéret arra, hogy a következő évfolyamok is „könnyített” diplomát kaphatnak, továbbá, hogy ezzel tovább csúszunk az EU-statisztikákban lefelé, most az idegennyelv-tudás mércéjén. De hogy felfedjem az összefüggést, számomra nyilvánvaló, hogy az idei felvételi statisztika közrejátszott abban, hogy 75 ezer diplomát hirtelen kiadassanak. Így ugyanis egy számunkra kedvezőtlen másik statisztikában a diplomások arányszáma a népességben egyszeriben jobban mutat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.