Szerző: CZENE GÁBOR
2020.03.23.
A pánik táptalaja a bizonytalanság okozta szorongás, amelyet csak a határozott, empatikus, kooperatív kommunikáció csillapíthat – hangsúlyozta Csepeli György szociálpszichológus.
A közkeletű meghatározás szerint a pánik olyan „kétségbeesett rémület, amiben a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt”. Lehet hiányérzetünk ezzel a definícióval, de az mindenképpen lényeges kérdés, hogy a pániknak mennyiben meghatározó eleme az irracionális viselkedés.
A pánik klasszikus társadalmi csapda, amelyet magyarul Hankiss Elemér írt le először 1978-ban. A csapdahelyzetekben egyéni szempontól a viselkedés nem feltétlenül irracionális, hiszen a lényeg az egyén túlélése mindenáron, mégha annak ára a többiek odaveszése is. Ez az észszerű számítás azonban megtörik akkor, ha a többiek is elsősorban a saját menekülésüket tartják szem előtt. Ebben az esetben következik be a Hegel által leírt „ész csele”, amikor mindenki akar valamit, de az lesz a végén, amit senki sem akar.
Milyen összefüggésben áll az egyéni vagy családi, csoportos élethelyzetben kialakuló, illetve a társadalmi méreteket öltő pánik? Ezek hogyan hatnak egymásra?
Pánikhoz tömegek kellenek. A tömegben az egyén elveszti önmagát, egyedi történetét, visszazuhan lelkileg a nyelvelsajátítás előtti életkorba, ahol a korlátlan örömvágy és a kielégülés elmaradása miatti frusztráció volt az úr. A 19. századi tömeglélektan szerzői a pánikot a fertőzés okozta járványokhoz hasonlították, de ez csak analógia volt. A pánikban egyik ember utánozza a másikat, gyorsan és meggondolatlanul, mindenki menekül. Sokféle pánik van. Magyarországon emlékezetes a Budapesten 1979-ben kitört menekülési pánik, amelyet egy rémhír váltott ki (földrengés hatására a Gellérthegy belecsúszik a Dunába – a szerk.), vagy az 1997-es Postabank-pánik (terjedni kezdett, hogy a bank léte veszélybe került, a betétesek rohantak kivenni a pénzüket – a szerk.) 2011-ben a West Balkán szórakozóhelyen tört ki halálos áldozatokat követelő pánik. A pánik idegenek tömegében tör ki leginkább. Az ismeretség, a rokonság, a barátság szálai gyengítik a pánikviselkedés senkire tekintettel nem lévő, pusztító hatásait. A Hankiss által „hiányzó hősök”-nek nevezett személyek is megjelenhetnek ilyen helyzetekben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.