TÖBB MINT 30 MILLIÁRDBA KERÜL AZ ATLÉTIKAI VB, AMELY AZ OLIMPIAI ÁLOM MIATT LEHET IGAZÁN FONTOS

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.03.02.

Gadaságilag pluszos lehet a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, igaz, úgy, hogy nem számolják vb-költségnek az atlétikai központot – egyebek mellett ez derül ki az eseményt előkészítő hatástanulmányból, amelyet a PwC készített. 166 ezer látogatót várnak, 416 ezer belépőt adnának el, az államnak pedig valamivel több mint 30 milliárd forintjába kerül a rendezés, amely alighanem azért is fontos, hogy megőrizzék az olimpiai álmot.

"Az esemény szervezése 29,9 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP növekedéséhez. A rendezvény összesen 4 220 magyar ember foglalkoztatását támogathatja"

– áll a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság gazdasági hatásait elemző tanulmányban. A PwC által készített dokumentumot a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja küldte el a 24.hu közérdekű adatigénylésére.

A szövegből kiderül, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint. Úgy kalkulálnak, hogy a vébé összesen 166 ezer látogatót vonz, fele-fele részben magyarokat és külföldieket. Az utóbbiak átlagosan 3,9 napot töltenek Magyarországon, napi kiadásuk 25 ezer forint lesz, azaz összesen 8,25 milliárd forintot költhetnek el itt.

Ezek a legfontosabb számok, amelyeket a tanulmány bemutat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a verseny közvetlen költségei azért ilyen alacsonyak, mert például csak az ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítja be (például a stadion bővítését), mert az atlétikai központ megépítését a Csepel-sziget északi végén a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti. (És emlékezetes, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros egy 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta csak a vb megrendezését, a kormány pedig belement ebbe.)

Igaz, a Budapest 2024-es olimpiai pályázatát megalapozó, ugyancsak a PwC által készített, sokáig titkolt, majd a Népszabadság által megszerzett és ismertetett hatástanulmány hasonló megállapításai még kevésbé illeszkedtek a realitásokhoz. Harmincnyolc létesítményt terveztek a 2024-es fővárosi olimpiához, ám mindössze öt felelt meg az elvárásoknak, miközben – akkor érthetetlenül, azóta a kormány arénaépítései által igazoltan – nagyon sok projektet soroltak az olimpiától függetlenül is végrehajtott beruházások közé. Ilyen volt például a Puskás Ferenc stadion, amely jól mutatja, hogy valóban elkészülnek az ígért fejlesztések, miként azt is, mit érnek a beígért számok: az olimpiai pályázat 108 milliárd forintra tette a nemzeti stadion árát, hogy aztán 190 milliárdból készüljön el...

ITT OLVASHATÓ