Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.25.
The Atlantic
A világban sokfelé a politikusok mentségnek tekintik a válságot, hogy több hatalmat csikarjanak ki maguknak, az emberek pedig belemennek – írja Ann Applebaum. Így nagyon népszerű a határok lezárása, pedig az csak káoszt okoz, viszont nem állítja meg a vírus terjedését. De legalább azt látni, hogy az állam csinál valamit, és lehet, hogy ez csupán a kóstoló volt. Egészségügyi szükséghelyzetben persze mindig megnő a lelkesedés az agresszív kormányzati beavatkozás iránt. Amikor az emberek meg vannak rémülve, minden intézkedést elfogadnak életük védelmében, még azt is, hogy elvesztik a szabadságukat. Ez egyes európai országokban már most is jól kivehető, de vannak vezetők, akik jóval tovább mennek a többieknél. A magyar parlament előtt olyan törvény van, amely a rendkívüli helyzet ürügyén diktátori jogokat adna Orbán Viktornak. Meghatározatlan ideig túltehetné magát minden szabályon, a parlament megkérdezése nélkül. De nem tudni például, hogy mi számítana rémhírterjesztésnek, így azután szinte mindent ide lehetne sorolni, ha valaki bírálja a hatalom közegészségügyi politikáját. Mindez persze semmit sem változtat azon, hogy nemigen van olyan ország a földrészen, amely kevésbé lenne felkészült a bajra, mint a magyarok. Nem utolsósorban azért, mert sok képzett ember, köztük orvosok, nagy számban hagyták el az országot éppen a hivatalos nacionalista irányvonal láttán. Hasonlóan nagy felhatalmazást szerzett Netanjahu is. Nagyon valószínű, hogy Trump is ezt az utat akarja követni. Azt azonban senki sem tudja, hogy Orbán és a többiek valaha is visszaadják-e a különleges jogokat, ha egyszer csillapodik a ragály.
Süddeutsche Zeitung
Süddeutsche Zeitung
A járványra hivatkozva teljhatalmat akar magának Orbán Viktor. A jogkör korlátlan időre szól és szabad kezet ad a kormánynak, ha a parlament nem tudna összeülni, de hogy ez pontosan milyen eset(ek)re vonatkozik, azt nem tudni. Az ellenzék szerint azonban a hatalom szándékosan pongyolán fogalmazta meg a szöveget, mert például annak alapján rémhírterjesztésért könnyen bajba kerülhetnek majd az újságírók is. Még börtönbe is kerülhetnek, ha megírják, hogy nincs elég védőfelszerelés a kórházakban az orvosok számára. Akkor is, ha tényleg nincs. A Fidesz-közeli sajtó egyébként egyre gyakrabban követeli, hogy zárják be azokat a sajtómunkásokat, akik kifogásolják a hatóságok vírus elleni ténykedését. Egész Európában példátlan ez a szabály, amelynek nincs határideje, viszont a kormány minden lépését szentesíti. Amit csak tetéz, hogy Orbán normális időkben is hajlik az ország autoriter irányítására. Úgyhogy most sok magyar attól tart: a miniszterelnök egyfajta diktátorrá lép elő a szükségállapot közepette.
Frankfurter Rundschau
Frankfurter Rundschau
„Magyarország – dekrétumokkal az orbáni diktatúrába”. Ezzel a címmel vezeti fel a lap, hogy az „illiberális demokrata” magyar miniszterelnök kiiktatja az Országgyűlést. Azaz a maga módján használja ki a koronavírust. Az ellenoldal attól tart, hogy az eredmény kvázi diktatórikus felhatalmazás lesz. A kétharmados Fidesz-többség bizonyosan megszavazza, ám jogvédők riadót fújnak. A Helsinki Bizottság és az Amnesty International egyaránt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány korlátlan cselekvési szabadságot kapjon. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője nagyon aggódik, mert attól fél, hogy a válságra hivatkozva Orbán csak még több hatalmat összpontosít a kezében, ráadásul minden időkeret és a parlament felügyelete nélkül. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a különleges jogok birtokában el lehet hallgattatni az ellenzéki sajtót. Ezért azt szeretné, ha a Bizottság közbelépne.
Frankfurter Rundschau
Frankfurter Rundschau
A kommentár úgy értékeli, hogy Orbán Viktor államcsínyt hajt végre, amikor visszaél a válsággal és még nagyobb jogkört szerez magának. Vagyis diktatórikus eszközökhöz folyamodik. Beveti a kétharmados többségét, hogy felszámolja a demokratikus ellensúlyokat. De hacsak nem történik valami csoda, a jövő héten kényszerpihenőre küldik a parlamentet. Utána minden hatalom a miniszterelnökhöz kerül. Putyin, Erdogan és a többiek üdvözletüket küldik. A közben a hadsereg őrjáratozik az utcákon. Katonák ültek be a kulcsfontosságú vállalatok vezetésébe. A maradék ellenzék joggal emleget puccsot. Ám a Bizottság hallgat. Persze, a koronavírus. Ám ez így elviselhetetlen. Önmagában az is elfogadhatatlanul hosszú idő, ha igazak az értesülések, miszerint Orbán az év végén vissza akarja vonni a szükségállapotot. Ezzel együtt az égvilágon semmi ok, hogy jegeljék a demokráciát. Ugyanakkor a miniszterelnök fenntartja magának a jogot, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül jövőre is rendeleti úton kormányozzon. Nem más ez, mint hadüzenet az EU-nak, a demokratikus államok közösségének.
Spiegel
Spiegel
A magyar, lengyel és izraeli autokraták visszaélnek a koronavírus miatt előállt helyzettel. Orbán különösen messzire megy, ő rendeleti úton kíván kormányozni. Róla tudni lehet, hogy nem hagy ki egyetlen politikai ziccert sem. Tekintélyelvű ösztöneinek a válság sem ártott. Magyarországon még nem egészen 200 fertőzöttről tudni, de máris különleges jogokat követel magának. Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó árnyékában megkérdőjelezi a demokratikus játékszabályokat. Ebbe a kategóriába tartozik Netanjahu, Johnson, Trump és Duda lengyel elnök is. De azért Orbán élenjár, amikor a teljhatalom megszerzéséről van szó. Gergely Márton, a HVG-től azt meséli, hogy ha életbe lép a felhatalmazási törvény, akkor nemigen lehet majd beszámolni a magyar kórházakban uralkodó katasztrofális állapotokról. Ugyanakkor a miniszterelnök szoros összefüggést lát a betegség és a migráció között. Küldetésévé tette, hogy harcoljon az állítólag fenyegető muzulmán invázió ellen. Hogy most elsőként iráni diáknál mutatták ki a vírust, az roppant kapóra jön neki. Már megint a külföldiek a sárosak. Az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője, Karas cinikusnak és gátlástannak tartja, hogy valaki ilyen, hatalompolitikai sakkhúzásokra használja fel a földrész szorult helyzetét. Merthogy a határozott válságkezelés semmiképpen sem egyenlő a parlament kikapcsolásával. Egy német szociáldemokrata EP-képviselő pedig úgy értékeli, hogy Orbán az egész demokráciát el akarja törölni, vagyis kimutatta a foga fehérjét: autokrata, diktatórikus hajlamokkal. Ám veszélyes. Az Európai Néppárt idáig nem tudott megszabadulni a Fidesztől, és az alighanem akkor is így marad, ha keresztülmegy a vitatott jogszabály. Pedig akkor az EPP egy politikai bűntetthez nyújt segédkezet, figyelmeztet Bütikofer német zöld politikus. A kizárás azonban nem valószínű belátható időn belül, és nemcsak azért, mert nincs meg hozzá a kellő többség. Az idők mostanában nem kedveznek ennek a vitának, minden a koronavírusról szól, mutat rá egy lengyel Európa-képviselő. Orbán nyilvánvalóan már nem veszi komolyan a többi államot, a parlamentet vagy az európai kereszténydemokratákat. Ezt tanúsítja Kósa Ádám, fideszes EP-törvényhozó hétfői körlevele, miszerint a különleges viszonyok közepette nem szabad az energiákat jelentéktelen politikai csatákra elfecsérelni.
Deutsche Welle
Deutsche Welle
Európa keleti felén egyes kormányok vesztegzár alá helyezik a demokráciát, kiforgatják sarkaiból a demokratikus elveket és intézményeket. Így van ez mindenekelőtt Magyarországon. Olyannyira, hogy már nem lehet kizárni a diktatórikus irányítást sem. Járványok idején természetesen a társadalmak kénytelenek tudomásul venni a közélet jelentős korlátozását. Ám a demokrácia visszaszorítása cseppet sem segít hozzá a ragály leküzdéséhez. Orbán önkényuralmi jogosítványokat kapna a felhatalmazási törvény birtokában. Pedig már most is különleges jogokat élvez, amióta kihirdette a szükségállapotot. Éppen annak az érvényességét kívánják most meghatározatlan időre kiterjeszteni. Hogy mikor szűnne meg a kivételes állapot, arról a kormány döntene, majdan. Az ellenzék azt mondja, Orbán teljhatalomhoz és biankó csekkhez jut, hogy dekrétumokkal kormányozzon. De kétes módon korlátozzák a jogállamot a szlovákoknál, a letteknél és a románoknál is. Bulgáriában azonban az államfő megvétózta az egyik vitatott törvényjavaslatot, amely börtönt irányzott volna elő rémhírterjesztésért. Tisztára, mint Magyarországon. A bolgár kormánykoalíció egy része viszont meglepetésre elfogadta Radev döntését. De lehet, hogy az indítvány más formában ismét asztalra kerül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.