Szerző. HALMAI KATALIN
2020.03.21.
Korai mérleget vonni arról, hogy az egyes kormányok hogyan menedzselik a járványt, de az biztos, hogy ha véget ér, semmi sem lesz olyan, mint régen - mondta Arjen Boin válságkezeléssel foglalkozó holland professzor.
- Súlyos válság alakult ki Európában és a világon. Emlékszik ehhez fogható krízisre az elmúlt évekből, évtizedekből?
- Nos, emlékezhetünk a SARS járványra (súlyos akut légzőszervi szindróma — a szerk.), ami a kétezres évek elején a mostanihoz hasonló félelmet keltett, és sok áldozatot követelt. De az nem volt olyan világméretű válság, mint a jelenlegi, amelynek még messze nem látjuk a végét. Emlékezhetünk 2001. szeptember 11-ikére is, az amerikai célpontok elleni terrortámadásokra, amelyek megrázták az egész világot. Akkor teljes bizonytalanság lett úrrá rajtunk, és fogalmunk sem volt, hogy mi következik. A 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság megint másféle tapasztalatokat hozott. A koronavírus krízis különleges, egyedi jelenség, nem lehet a korábbiakhoz hasonlítani.
- Ilyen és ehhez hasonló válságok közepette vannak-e általános szabályok, amelyeket követni kell? Vagy minden krízis más, amelyre természetesen minden ország másképp reagál?
- Ilyen és ehhez hasonló válságok közepette vannak-e általános szabályok, amelyeket követni kell? Vagy minden krízis más, amelyre természetesen minden ország másképp reagál?
- Nincsenek bevett szabályok. Most óriási a bizonytalanság, napról napra változik a helyzet, nem nagyon ismerjük a koronavírus viselkedését, nincsenek masszív, megbízható adataink róla, bár mindenütt egyre több tesztet végeznek. A krízisre adott nemzeti válasz függ az adott ország sajátosságaitól, sőt, ezek a sajátosságok az országon belül is eltérők lehetnek. Az emberek közötti kapcsolattartás módja és formája nagyban meghatározza a betegség terjedését. Olyan sok a bizonytalansági tényező, hogy egyszerűen nincs értelme követendő szabályokat felállítani. Mindenkinek meg kell találnia a sötétből kivezető utat, folytatni, ami működőképesnek bizonyult, és abbahagyni azt, ami nem. Közben annyi adatot és információt kell összeszedni, amennyit csak lehet, hogy felmérhessük a cselekedeteink következményeit.
- Mennyire fontos tapasztalatokat gyűjteni a kríziskezelésben? Azok az országok, amelyek annak idején a SARS járvánnyal szembesültek, felkészültebben fogadták a koronavírust?
- Óvatosan kell bánni a tapasztalatokkal, mert nincs két egyforma válság. És a tapasztalat félrevezető is lehet. De az is igaz, hogy ezekben az országokban jobban tudatosult a veszély az emberekben, mint Nyugaton. Tajvanon, Szingapúrban, Hongongban komolyabban veszik a válságot, mint nálunk.
- Normális dolog, hogy minden ország eltérően kezeli a krízishelyzeteket?
- Járvány idején van egy aranyszabály, mégpedig az, hogy az emberek lehetőleg ne érintkezzenek egymással. Ugyanakkor a társadalmi lét alapja a polgárok közötti kapcsolattartás. Országonként változik, hogy ilyen helyzetekben mi elfogadható, és mi nem. Minden társadalomnak megvan a válasza erre. Tehát a kérdésére azt tudom mondani: igen, sokféle reakció lehetséges...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.