Szerző: NÉMETH DÁNIEL
2020.03.15.
Nem volt ez mindig így, hasonló piaci viharok idején az elmúlt évtizedben, azaz a kétezres években a forint óriási zuhanással reagált. Hogy most miért nem, arról lentebb részletesebben szó lesz, de előbb érdemes megnézni, mi a helyzet a forint és a magyar gazdaság szempontjából meghatározó mutatókkal, de kitérünk arra is, hogy mit tehet a jegybank, mit tehet az állam a következőkben.
Ami az egyik nap még biztosnak tűnik, a másik nap homályba vész. A friss adatok és piaci mozgások hasonló folyamatokat idézhetnek elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is. Január végén, február elején egyértelmű jelek mutatkoztak: a monetáris politika szigorítására van szükség, hiszen az éves (12 hónapra visszatekintő) infláció néhány galoppszökkenéssel az októberi 2,9 százalékról januárra 4,7 százalékra ugrott. Emellett a maginfláció – amely kiszűri többek között az idényáras élelmiszerek és az üzemanyagok árváltozásait – tartósan 4 százalék (év/év) közelében tartózkodott...
A magyar gazdaság növekedése az európai élmezőnybe került, ami önmagában nem indokolna szigorítást, de jelentősen, közel 2 százalékponttal haladta meg a hosszú távon fenntartható potenciális növekedést. Továbbá az ingatlanárak évek óta tartó kimagasló növekedése vagy a hitelezés (ezen belül a fogyasztási hitelek) megugrása mellett sorolhatnánk még számos apró jelet* – ezek mind a túlfűtöttség veszélyére hívták fel a figyelmet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.