ORBÁN VÍZIÓJA: MAGYARORSZÁG SZELLEMILEG FELFEGYVERKEZIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HANS-HENNING PAETZKE
2020.03.13.

...Két és fél évvel ezelőtt a budapesti harmadik kerületben, az Attila Szálloda udvarán, szemérmesen elrejtve leleplezték Horthy Miklós kormányzó mellszobrát. Az 1944-ig hivatalban lévő államfőnek nem ez az egyetlen emlékműve. És lesz még több is. 2015 végén Orbán Viktor kijelentette: „Én egyébként személy szerint nem támogatom Horthy-emlékművek felállítását.” Horthy olyan időszakban tartotta a kezében Magyarország politikai vezetését, amikor az ország az alkotmány szerint elvesztette nemzeti szuverenitását. Ő, Orbán, ragaszkodni kíván ahhoz, hogy kormánya nem támogatja olyan politikus emlékműve felállítását, aki – függetlenül egyéb érdemeitől – együttműködött az elnyomókkal. Másfél évvel később, 2017 júniusában Orbán Horthyt már kivételes államférfinak nevezte. Horthy rehabilitálása, úgy látom, fontos építőköve Orbán nemzeti víziójának. A nemzet mindenek fölött! Amerika first! Magyarország first!

1944. március 19-én német csapatok vonultak be Magyarországra, nem is Horthy nyilvánosan meghirdetett akarata ellenére. Nem ismerek olyan dokumentumot, amely szerint Hor­thy tiltakozott kereken félmillió magyar zsidó Auschwitzba deportálása ellen. Ellenkezőleg. Maga Adolf Eichmann dicsérte az együttműködést a magyar hatóságokkal. Úgy tetszik, Magyarországnak sürgős volt, hogy zsidómentes legyen. Mindenesetre a Hitler befolyási övezetébe került országok közül egyetlen más ország sem volt Európában, amely olyan igyekvő engedelmességet tanúsított volna, mint Magyarország.

1943-ban Horthy feláldozta a 2. magyar hadsereget a Donnál a Vörös Hadsereg elleni harcban, feltehetőleg azért, hogy ne veszítse el Németország kegyét. Hitler a magyar veszteségeket állítólag igen lekezelően kommentálta. A doni összeomlást magyar Sztálin­grádnak is mondják. A 200 000 katonából és az ötvenezer, főként zsidó kényszermunkásból az 1943. januári harcokban 100 000 elesett, 35 000 megsebesült, 60 000 fogságba esett. Csak 40 000 katona tért vissza Magyarországra később a hadifogságból.

És a zsidótörvények Horthy alatt? Már 1920-ban bevezették a numerus clausust, amelyet a kitartó tiltakozások hatására nyolc év múltán jelentős mértékben módosítottak. 1938 és 1943 között három zsidótörvényt fogadtak el, amelyek részben még sokkal súlyosabb korlátozásokat tartalmaztak, mint a német törvények.

A bécsi döntés 1940. augusztus 30‑án arra kényszerítette Romániát, hogy engedve a nemzetiszocialista Német Birodalom és a fasiszta Olaszország nyomásának a trianoni békeszerződés alapján Romániához került területek nagy részéről lemondjon Magyarország javára. Ezzel Horthy álma, Nagy-Magyarország helyreállítása részben megvalósult, az 1920-as trianoni békeszerződés felülvizsgálata sikerült. Ennek fejében bízvást meg lehetett hozni a hálaadó áldozatot. 1943 és 1945 között kereken 700 000 ember pusztult el gyalogáldozatként a nemzet oltárán: 200 000 keresztény és 500 000 zsidó magyar, nem is szólva a sok ezer cigányról.

A trianoni békeszerződés és a felülvizsgálata között eltelt húsz évig tartó időszak nacionalista agymosása meghozta a maga gyümölcsét. Az iskolában a gyerekek minden reggel épületes mondókával kezdték a napot: Csonka Magyarország nem ország, / Nagy-Magyarország mennyország.

Ha a magyar iskolák új tantervéről hallok, amely épp elérte a médiát, és amely a honvédelemnek nagyobb teret biztosít, elragad a fantáziám. Mint öreg pacifistának, aki 1963–64-ben a katonai szolgálat megtagadásáért az NDK-ban börtönben ült, feláll a hátamon a szőr. És újra látom, hogy foszlik szét a semmiben Bertha von Suttner álma egy fegyver nélküli világról.

És tovább folyhat a szellemi fegyverkezés is, ha Kertész Imre Sorstalansága csak alárendelt szerepet kap az irodalomoktatásban. Helyette Wass Albert és Nyírő József válik meghatározóvá: irodalmilag nem rossz szerzők, de vérbeli nemzetiszocialisták. Továbbá a konzervatív-nacionalista, Trianon-revizionista és Horthy-rajongó Herczeg Ferenc, aki a két háború közötti időszakban a legolvasottabb szerző volt Magyarországon, a húszas évek közepén pedig még Nobel-díjra is jelölték.

Három évvel ezelőtt Kertész Imre Intézetet alapítottak Budapesten. A felelőse Schmidt Mária, Orbán Viktor főideológusa, történésze és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Hogy értse az ember Kertész Imre folytatódó kiszorítását az iskolai oktatásból tekintettel a működő Kertész Imre Intézetre? Nos, úgy látom ez a két vágány – ez a módszer – arra szolgál, hogy a magyar és a nemzetközi nyilvánosság kifogásaira önvédelmi célból kéznél legyenek a visszautasíthatatlan ellenérvek. A döntő szándék azonban az ifjúság távoltartása a holokausztirodalom „kártékony” hatásától, hogy fogékonnyá váljanak a nacionalista ideológiára.

Hogy értsem tehát az itt vázolt törekvéseket? Hogy illesszem hozzá Orbán ködös nyilatkozatához, hogy egyszer majd megértjük a politikáját? Vajon egy újabb bécsi döntésről álmodozik? Elismerem, az én szívem is az egykor Magyarországhoz tartozott településekért és emberekért dobog. Mégis szilárd meggyőződésem, hogy a szellemi kardcsörtetés, jóllehet olykor befolyásolja a világot, jóra aligha vezet.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)