Szerző: SZALAI
2020.03.20.
Válság, természeti katasztrófa vagy mondjuk háború esetén lényegesen nagyobb hatalmat lehet adni az aktuális kormánynak, ekkor pedig a gyorsaság érdekében a kormány az Országgyűlés előzetes felhatalmazása nélkül is hozhat döntéseket, melyek adott esetben korlátozhatják az emberi és más jogainkat.
Ugyanez a kockázata is, hiszen ilyenkor az olyan rossz döntések, visszaélések is lényegesen könnyebben átmehetnek, amiket a normál szabályaink szerint talán lett volna esély megbeszélni vagy lefülelni.
Mindenesetre az eddig a természeti csapásoknál használt „veszélyhelyzet” például ilyen különleges szabályrendszer. Itt olvashat róla bővebben,
NAGYON LEEGYSZERŰSÍTVE EGYFAJTA HADIGAZDASÁGRA ÁLLÍTOTT ÁT MINKET, AHOL A KORMÁNY ELKÉPESZTŐEN SOK MINDENT MEGTEHET.
Így létezik az ún. gazdaságmozgósítás is, amin belül át lehet állítani a gazdasági szereplők erőforrásait jelen esetben arra, hogy segítsenek a járvány ellen. Ennek a mai magyar helyzetben az egyik fő lépése az volt, hogy az állam kijelölt közel 140 olyan, kritikus infrastruktúraként meghatározott céget, ahova megbízottakat küldhet a nemrégiben létrehozott akciócsoport. A honvédelmi törvény értelmében az érintett cégek akár állami felügyelet alá is kerülhetnek, ennek elrendeléséről azonban eddig még nem történt bejelentés.
Ilyen eset volt, amikor a kolontári iszapkatasztrófa után a Mal Zrt.-hez kormánybiztost rendeltek ki
– mondta Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.