Szerző: RUTAI LILI
2020.03.11.
Tehát kis híján 68 ezer forint különbség van a nemek bérezése között. Ez azt jelenti, hogy a nők 14,4 hónap alatt keresnek csak annyit, mint a férfiak egy év, azaz 12 hónap alatt.
A problémát tetézi, hogy a nők és férfiak bére közötti különbség nem csökken: 2019-ben a KSH szerint a férfiak bére 12,3 százalékkal, míg a nőké csak 10,8 százalékkal növekedett.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság “A férfiak és nők közötti jövedelem- egyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon” című, 2011-es kiadványa szerint különösen magas a nemek bére közötti különbség a köztisztviselők körében (24%), az átlagon van a versenyszférában (17%) és talán a legkisebb a civil szférában (6%).
Szintén ezen kutatás szerint a nők és a férfiak átlagjövedelme között 30 éves korukig nincs jelentős különbség, és 40 éves koruk után sem változik már sokat. Tehát 30 és 40 éves kor között alakul ki gyorsan és jelentősen a bérszakadék.
Ehhez fontos hozzátenni, hogy a nők keresete jellemzően a korai aktív években nő, majd egy idő után megtorpan – ezt nevezzük üvegplafon jelenségnek. Mindeközben a férfiak számára a határ a csillagos ég. Ők alapvetően valamivel többet keresnek, és minden előrelépésnél egyre jobban eltávolodnak: a nők bére kevésbé emelkedik például az iskolai végzettséggel vagy egy sikeres nyelvvizsga után.
Ezért is alakul ki az a helyzet, hogy a nők jövedelme a felső 20 százalékban markánsan alacsonyabb, mint a férfiaké. „A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.” – olvasható a tanulmányban.
Az Amnesty International számításai szerint ebben az ütemben haladva csak 2102 körül számíthatnak majd egyenlő bérre a férfiak és a nők Magyarországon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.