KOMPAKT VÁROS LEGYEN BUDAPEST, VAGY INKÁBB A VASÚTI AGGLOMERÁCIÓT ERŐLTESSÜK?

QUBIT
Szerző: TÓTH CSABA
2020.03.02.

A volt budapesti főpolgármester, Tarlós István neve által fémjelzett, elavult, leginkább a múlt század 70-es éveit idéző, az autóhasználat kiszolgálására épülő várospolitikai elképzeléseit az elmúlt hónapokban az ellenzéki és a kormányzati oldalon is leváltották olyan progresszív elképzelések, amelyek, felismerve a a túlzott autóforgalom okozta ökológiai, egészségügyi, életminőségi és gazdasági problémáit, egy olyan város kialakítást tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek. Ezek az elképzelések ugyanakkor jelentősen különböznek abban a tekintetben, hogy miként valósítsák meg ezt a víziót. Mostanra két fő irányzat alakult ki: a kompakt város és a vasúti agglomeráció, amelyek azonban kölcsönösen kizárják egymást, vagy legalábbis részben egymás ellen dolgoznak.

Az agglomerációba költözőkkel megnő az autók száma

A kompakt város irányzatot leginkább Erő Zoltán, Budapest új főépítésze képviseli, de Balogh Samu, a főpolgármester kabinetvezetője is a kompakt város irányzat szellemében beszélt nemrég a HVG-ben. Az irányzat szerint a városi problémák legfőbb gyökere a városok szétterülése, azaz az emberek tömeges kiköltözése a városokat körülvevő agglomerációs zónába, mert így olyan alacsony laksűrűségű területek jönnek létre, amelyeket tömegközlekedéssel lehetetlen hatékonyan kiszolgálni. És mivel a szétterüléssel az utazási távolságok is megnőnek, a kerékpárhasználat sem alkalmas az utazási igények kiszolgálására. Emiatt a kiköltözők nagy része autóval jár a város belső területeire, ahol az emiatt megnövekedő autóforgalom tovább csökkenti az életminőséget, és még többen költöznek ki az agglomerációs zónába...

ITT OLVASHATÓ