KAMPÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Elek
2020.03.13.

„Nom omne quod nitet aurum est”, vagyis „Nem igazi kipcsak, kinek nem csillan aranyér a segge lyukában”. A szöveg pontosságáért nem vállalok felelősséget, nyers kipcsak tájszólásban ezt dobta ki a gugli fordító.

Úgy adódott tehát, hogy valami vállalkozói évadnyitón sikerült ismét rászabadítani a mikrofont őfőméltóságos magasságunkra, és valami furcsa véletlen folytán nem is csavarta ki senki a kezéből.

Pedig mondott már őfényessége eddig is akkora bődületes marhaságokat, hogy épeszű embernek negatív szögbe állt a hátán a szőrzete. Ismét nem volt szerencsé(tlensége)m élőben hallgatni, így legalább maradt néhány nyugodt percem. Viszont az a néhány perces összefoglaló, amit a híradások normálisabbja leadott, így is bőven több volt a soknál. Legalábbis annyira, hogy leszűrjem a lényeget. Ha egyáltalán volt annak az újabb értelmetlen igehirdetésnek bármilyen lényege.

A turizmusnak tehát >kampó< ! Ezt ő mondta a saját szájával, nem én találtam ki, aranyozott betűkkel be lehet iktatni a többi aranyköpései közé. Merthogy volt még neki jónéhány az elmúlt évtizedekben, mind aranyból, némelyik még ma is fémlik.

A kampóról eddig nagyjából annyit tudtam, hogy amikor a hentespult előtt állok, azokon lógnak különféle állatok különféle alkatrészei. A kedves vásárló rámutat valamelyikre, a hentes pedig elképaesztő sebészi pontossággal odasuhint valami csatabárdszerű jatagánnal, a hüvelykujja mellett kb. 0,5 milliméterrel. Olyankor behunyom a szemem, és csak akkor nyitom ki, ha már hallom az ismerős szöveget: kicsit több lett, maradhat?

Szóval az ominózus expozéra térve, én ugyan nem láttam az illusztris társaságot, de őszintén remélem, hogy a vállalkozók gyöngye, a mangalicaszerelők bálványa is ott volt rögtön az első sorban, mert a kampó például a disznóölés egyik fontos kelléke. Továbbá úgy tudom, hogy a turizmusban is van kevéske érdekeltsége, ha már kampó lett. Köztünk maradjon, ha én most kutató virológus lennék, bizonyára hozzá fordultam volna tanácsért. Mit lehet tudni? Lehet, hogy fölényes mosollyal rögtön vágná is hozzám a vakcina képletét. Lehet, hogy az egész már akkor a kisujjában volt, amikor még a legelőn a lábujjai között kibuggyant a libafos.

Magastudású ember mélymagvas gondolatait magasan kell értékelni. Azonban mielőtt felsírnék álmomban a turizmus jövője miatt, mégiscsak feltenném a költői kérdést, hogy mi a búbánat retkes pimpójáért aggódik ez a drága jóember éppen a turizmusért? Azt eddig is tudtuk, hogy ő teljesen vagyontalan, az anyaszentegyház egere tőle kér szakmai tanácsot. Nemhogy szállodái meg wellness központjai nincsenek, de szó szerint egy szál trottyos nadrágja van, meg egy kockás boxeralsója, amiben csak akkor tárgyal az amcsi nagykövettel, ha éppen az óceán fölött repkednek egy luxusgépen. Sörre valója is csak akkor van csórikámnak, ha hétvégén visszaviszi az üres üveget. Világos ez mint néger segge az alagútban. A turizmusért meg aggódjon a bánat, az a Lőrinc testvér specialitása. Egyebek között. Meg persze a nemzeti vejkó hóbortja. Azok meg megélnek az adófizetők saját lábán. Majd összedugják szép okos fejüket, kisütnek valamit...

ITT OLVASHATÓ