Szerző: BALASSA TAMÁS
2020.03.29.
Hol volt, de bár sehol se lett volna, az Óperenciás-tenderen innen, a felcsúti Pénzköteg-hegyen túl, volt egyszer Pandémiában egy valaha fél-ázsiai, manapság kelet-közép-európai operatív törzs, amiről az utókor később egy hasábszerű, szürke kaspót nevez el.
De ennek most szinte semmi jelentősége nincsen. Hanem a kósza rémhírnek. Ez a gólyahír nemzetségéből való, sötétben virágzó valódi kétszikű bizony alaposan szárba szökkent haramiaföldi Yodaszarvas-sztyeppén. Ki látta, ki nem, vakuljak meg, ha tudom, de fűbe harapott itt egyszer a négy égtájak felé kiküldött fürkész-portyász, egy szabályos Homo operatívusz, bele éppen a vadul burjánzó rémhírcsokorba. Ettől kezdve csak szelet meg rémhírt tudott vetni, terjeszteni meg pláne, így a családi almáriumában találták meg a következő történetet, tisztelt Vérbíró úr, magam sem értem, hogyan, hogyan nem; más opció nincs.
A radai rosseb se kezdi megint a Hol volttal: a 2020-as Nagy Koronavírus-járvány idején, nem sokkal azután, hogy a népek nagyokat örömködtek a naptár különféle számcsodáin, úgymint évek, hónapok, napok és órák 20-as állása, akkor járta az a hír az Operatívuszok földjén, hogy összejöttek Rüszt Basi tanácsadói a Perügyminisztériumban. Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, beszélgetést rögzített a hálás tekintetű Basi-helyettes bekapcsolva maradt mikrofonja, amit napokkal azelőtt ejtett ki sejtelmes köpönyegéből. Rüszt lépett a tetthelyre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.