GYURCSÁNY ÉS ORBÁN IS FELFORGATTA A JÁRVÁNYÜGYET, ÍGY MEGGYENGÜLT ÁLLAPOTBAN TALÁLTA TELIBE A KORONAVÍRUS

444.HU
Szerzők: WIRTH ZSUZSANNA, SZABÓ ANDRÁS
2020.03.28.

Müller Cecília országos tisztifőorvos március 16-án közölte, hogy koronavírusra tesztelik azokat is, akik ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban szenvednek. Ez jelentős változás volt a korábbi gyakorlathoz képest, amikor csak a gyanús esetek nagyon szűk körét engedték tesztelni: azokat, akik megbetegedtek miután fertőzött országból tértek vissza vagy azután lettek betegek, hogy szoros kapcsolatba kerültek fertőzött emberekkel.

Hogy mennyire sok múlik a teszteltek körének kiszélesítésétől a járvány elleni védekezésben, azt jól mutatja a következő eset. Egy beteg március 7-én jelentkezett a Szent László Kórház koronavírus centrumában, mivel azonban nem felelt meg az akkor hatályos tesztelési kritériumoknak, ezért a Szent János Kórházba küldték. Ott derült ki róla később, hogy tüdőgyulladása van, a koronavírus tesztje pedig pozitív lett. Addigra azonban több egészségügyi dolgozó is megfelelő védőfelszerelés nélkül került kapcsolatba vele, emiatt közülük néhányan karanténba kerültek.

Az EU járványügyi szerve, az ECDC már március 2-án javasolta az ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos betegek tesztelését. A magyar hatóságok először 11 nap múlva reagáltak, amikor az EMMI kiadott egy hasonló értelmű tájékoztatót. A szélesebb körű tesztelést viszont csak egy 16-án kiadott protokoll tette kötelezővé.

A tesztelést nehezíti, hogy egy betegnél több vizsgálatot is el kell végezni és jelenleg több ország is egyszerre akar rengeteg tesztet beszerezni, emiatt ezekhez nehéz hozzájutni (többek között az Egyesült Államoknak is problémát jelent). Ráadásul a tesztelés sikere függ attól is, hogy egy ország milyen gyorsan tud több laboratóriumot átállítani a koronavírus vizsgálatára.

A Direkt36 által megkérdezett járványügyi szakemberek (epidemiológusok és infektológusok) szerint ezekkel a kihívásokkal könnyebb lenne szembenézni, ha az elmúlt másfél évtizedben a különböző kormányok nem szervezték volna át többször is a népegészségügyi és azon belül a járványügyi rendszert. A folyamat a szocialista kormány idején indult a korábbi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) laborhálózatának privatizációjával, majd az Orbán-kormány átalakításaival folytatódott, aminek az eredményeként 2017-től másfél éven át nem létezett egy kiemelt népegészségügyi intézmény Magyarországon, pedig egy ilyen szervre kulcsfontosságú szerep hárul a járványügyi védekezés során. 2018-ban a kormány újra létrehozott egy ÁNTSZ-re emlékeztető szervezetet Nemzeti Népegészségügyi Központ néven, de a korábbi befolyás nélkül.

A folyamatos átszervezések miatt számos járványtanász vagyis epidemiológus hagyta el a területet, a népegészségügyi rendszer pedig kevésbé rugalmas és nehezebben tud reagálni egy járványra, mint korábban.

Az átalakításokkal összefüggésben megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot és a járvány elleni védekezést koordináló operatív törzset. A Gyurcsány-kormány intézkedései miatt pedig a DK-nak küldtünk több kérdést. Egyelőre egyik helyről sem kaptunk válaszokat..

ITT OLVASHATÓ