Szerző: TÓTH BALÁZS
2020.03.17.
Az otthon tanulás és a távoktatás egészen más, mint az a fajta digitális oktatás, ami eddig a tantermekben zajlott, és sok iskolában alkalmazzák. A távolról bejelentkező diákok figyelmének fenntartása kihívás, az osztályzás viszont szinte lehetetlen ebben a helyzetben. Belehallgattunk egy 60 fős tanári konferenciába online, és ez alapján a felkészültebb intézményekben is rengeteg még a kérdés. Koren Balázs tanár és oktatási szakértő mutatott rá az aktuális helyzet fő kihívásaira.
A legtöbb tanár nem tudja, milyen eszköze van otthon a diákjainak.
- Ahogy megyünk lejjebb a korosztályokban, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet a digitális eszközhasználat tekintetében.
- Könnyen eljuthatnak a tanárok arra a pontra, hogy a távoktatást csak félig-meddig tudják digitálissá tenni.
- Egy 20-30 fős osztállyal a videós csevegés nehezen működik, akadozni fog, káoszba fullad és lefagy.
- Érdemes olyan platformot választani, amit eleve élő közvetítésekre találtak ki.
- A gyakoroltatáshoz tartozik a számonkérés is, és az aztán nem fog működni.
Hétfőtől nem járnak iskolába a magyar diákok, ami a tanárokat teljesen új helyzetbe kényszerítette, és nem jutott nekik idő a felkészülésre. Legalább annyi jól jött volna, hogy hétfőn még bemenjenek a diákok a rendelkezésükre álló eszközökkel, a rendszergazda megkapja a tájékoztatást, hogy mit kell telepíteni, és legyen valamilyen alapja a digitális oktatásnak.
MOST A TANÁR AZT SEM TUDJA, HOGY MILYEN ESZKÖZE VAN A DIÁKOKNAK.
Ezt a helyzetet megváltoztatni már nem tudjuk, úgyhogy lépjünk túl rajta, mert ahogy Koren Balázs tanár, újságíró és a Telenor Hipersuli program szakmai vezetője a megkeresésünkre elmondta, ez a hét arról szól, hogy ki kell találni új oktatási megoldásokat, amire ők is kidolgoztak javaslatot a programban résztvevő tanárokkal közösen.
Az egyetemeken a legkönnyebb a helyzet, mert ott adott az infrastruktúra, náluk ráadásul nap közben történt a bezárás, jobban előkészítették, és a hallgatók eleve könnyebben szereznek eszközt. A középiskolai átállás is megoldható, mert ma már a legtöbb diáknak van valamilyen okostelefonja. Nem biztos, hogy a legújabb modell, de általában olyan, ami alkalmas a digitális tananyagok megjelenítésére.
Hétfőtől nem járnak iskolába a magyar diákok, ami a tanárokat teljesen új helyzetbe kényszerítette, és nem jutott nekik idő a felkészülésre. Legalább annyi jól jött volna, hogy hétfőn még bemenjenek a diákok a rendelkezésükre álló eszközökkel, a rendszergazda megkapja a tájékoztatást, hogy mit kell telepíteni, és legyen valamilyen alapja a digitális oktatásnak.
MOST A TANÁR AZT SEM TUDJA, HOGY MILYEN ESZKÖZE VAN A DIÁKOKNAK.
Ezt a helyzetet megváltoztatni már nem tudjuk, úgyhogy lépjünk túl rajta, mert ahogy Koren Balázs tanár, újságíró és a Telenor Hipersuli program szakmai vezetője a megkeresésünkre elmondta, ez a hét arról szól, hogy ki kell találni új oktatási megoldásokat, amire ők is kidolgoztak javaslatot a programban résztvevő tanárokkal közösen.
Az egyetemeken a legkönnyebb a helyzet, mert ott adott az infrastruktúra, náluk ráadásul nap közben történt a bezárás, jobban előkészítették, és a hallgatók eleve könnyebben szereznek eszközt. A középiskolai átállás is megoldható, mert ma már a legtöbb diáknak van valamilyen okostelefonja. Nem biztos, hogy a legújabb modell, de általában olyan, ami alkalmas a digitális tananyagok megjelenítésére.
Azt viszont nem várhatjuk el, hogy bárki reggel nyolctól délután kettőig azon tanuljon, és ne is kényszerítsük erre - mondta Koren Balázs. Egy-két napig még elmegy, hogy telefonon nézi a digitalizált könyveket, állandóan rázoomolva az oldalakra, de heteken vagy hónapokon át ez nem tartható. A mobilok sem fogják bírni, nem arra vannak felkészítve, hogy napi 6-8 órán át folyamatosan bekapcsolt kijelzővel működjenek, állandó netkapcsolattal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.