1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.03.28.
A nyugati civilizáció sikerei mögött én az ember alapvető természeti (=születéskori) állapotának intézményes felszámolását látom. Ez az állapot két tényezővel írható le: a félelemmel és a tudatlansággal.
A félelem -- életünk féltése -- és nyomában az önfenntartás pszichológiai és viselkedési kényszere a természeti állapot logikája szerint magányosságra ítélne minket, amíg nem áll rendelkezésre az az intézményrendszer, amely megnyugtatóan csökkenti az önfenntartásra leselkedő veszélyeket. Ez az intézményrendszer az ember életében: először az anya, majd a család, majd a többi közösség és civilizációs vívmány, mindenekelőtt az erkölcsi rend, amelyek azon az alapon működnek, hogy az ember élete érték, amelyet védeni kell. Ennek az intézményrendszernek a része az állam és a piac (a pénzgazdálkodás) is, amelyek a maguk eszközeivel kooperációra kényszerítenek minket. A kooperáció, a közösségek nyújtotta védelem, a szeretet stb. mind azt a biztonságot és biztonságérzetet nyújtják, amelynek segítségével elmúlik felőlünk az önfenntartás napi stressze és gondja. Nem úgy kell kilépni az utcára, hogy bármelyik pillanatban belénk márthat valaki egy kést, hanem úgy, hogy ez nagyon nagy valószínűséggel nem fog megtörténni. A nyugati civilizáció, azaz a polgári létforma lényege az így kialakult bizalom az élettel szemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.