Szerző: Határátkelő
2020.03.24.
Kifordult magából az eddig megszokott életünk, aminek része az oktatás is. Az iskola helyett most digitális távoktatás van, ami rengeteg kihívással, előnnyel és hátránnyal jár. Nem csak Magyarországon, hanem Svédországban is, pedig ott azért más alapról indulnak ezen a téren. Sörm írta meg onnan az első hét tapasztalatait.
Mi is átálltunk, az iskolák zárva, diákok, tanárok otthon. Jelentem a munkám végre tökéletes: pizsamanadrágban, vagy akár anélkül tanítok. Oké, felülre persze felveszek egy jobb inget. Az első hét tapasztalatai.
Innen indultunk
Először is egy Stockholm belvárosi nagyon erős gimnáziumban tanítok és csak végzősöket, ami Svédországban 19-20 éveseket jelent. Ez azt jelenti, hogy privilégizált helyzetben vagyok, a diákjaim motiváltak, fegyelmezettek és felnőttek, tudják kezelni a sokkal nagyobb egyéni felelősséget.
Technikai feltételek
Itt is jól állunk, minden diák kap laptopot az iskolától, amelyre telepítve van az összes program, amit használunk.
A hiányzó és a sajátos nevelési igényű diákok miatt eddig is elvárás volt, hogy a tanóra akár utólag is rekonstruálható legyen, minden anyag egyértelmű instrukciókkal fenn kell, hogy legyen az iskola platformján.
Ez az egyik oka annak, hogy általában elég kemény a munkatempó. Másképpen és más instrukciókat teszel fel a diszlexiás, mint az aspergeres, ADHD-s diáknak, van akinek angolra kell lefordítani, mert svédül nem tud stb.
Így gyakorlatban ugyanarra az egyetlen órára nem ritkán 3-4 különféle verziót is készítesz és töltesz fel. Ha ezt megszorzod azzal, hogy hány tanóra van a héten, ez bizony nem kevés munka.
Most fantasztikus, hogy ez eddig is elvárás volt, mert szokva vagyunk ahhoz, hogy hogyan kell mindezt gyorsan és effektíven csinálni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.