Szerző: DEÁK DÁNIEL
2020.03.20.
A magyar országgyűlés 2019. december 17-én puccsszerűen elfogadott egy 78 darab törvény módosításáról rendelkező ún. salátatörvényt. A „puccsszerűen” határozószó használata azért indokolt, mert a roppant terjedelmű és súlyos témákat felölelő törvény elfogadását szokás szerint zéró egyeztetés előzte meg. A „saláta” jelző talán nem is megfelelő: ez egy „salátánál” is „salátább” törvény, hiszen a jogalkotó egyetlen módosító törvénybe foglaltan elképesztően nagyszámú törvény átírására vállalkozott. A módosító törvény egyebek mellett a bíróságok szervezetének és a bírák jogállásának alkotmányos szempontból kiemelkedő jelentőségű tárgyában rendelkezik, amit azonban elfed a nem éppen odaillő, szerényebb tárgyra (a járási hivatalok működésére) való utalás.
A törvénymódosítások jó része 2020. január 2-án javarészt hatályba is lépett, ami Magyarországon már csak így megy: nincs mi megfékezze a kormányzati ambíciót. A jelenlegi szabályok bevezetése reakció az európai uniós és nemzetközi nyomásra, amely a kormányt eltántorította attól, hogy önálló közigazgatási bíróságok felállításával megbontsa a bírósági szervezeti rend egységét. Gondolhatjuk, hogy e koncepció feladásával elhárult a bíróságok közvetlen politikai befolyásolásának veszélye. A valóságban azonban a kormány láthatóan mégis keresztülviszi akaratát, mivel burkoltan bár, de csak sikerül a bíróságokat nagyobb politikai befolyás alá vonnia.
Az alábbiakban csak a bírósági szervezet drámai átalakításával foglalkozunk, és az alkotmánybírósági törvényt (Abtv.-t), valamint a bírósági szervezeti törvényt (Bszi.-t) érintő nagyszámú és aprólékos törvényi rendelkezések közül is csak a legfontosabbakat emeljük ki. A salátatörvénynek (a 2019. évi CXXVII. törvénynek) betudható, hogy 2020-tól – a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz (Abtv. 27. §);
– az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a hivatalba lépését követő harminc napon belül kérelmezheti kúriai bíróvá történő kinevezését (Abtv. 10/A. §);
– tovább csorbulhat a bírák mérlegelési jogköre (azon túl, hogy például a kihirdetett törvények indokolásához is tartaniuk kell magukat), mert a bíróságok immár kötelesek a Kúria jogértelmezését is követni [Bszi. 42. § (1) bekezdés]...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.