Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.22.
„A mostani rendelet az országgyűlés egyetlen érdemi cselekvőképességét, korlátozó jogát szünteti meg. Értelmezhetjük bárhogyan, a parlamentnek ez az egy joga maradt a rendkívüli jogrend idején – az alaptörvény szerint. Most ezt szüntetik meg, az országgyűlés lényegében nem létezik, működése illúzióvá válik. Ennek következtében, a politikai aktorok cselekvése is értelmezhetetlen. Másként: megszűnik a politizálás” – ezt nyilatkozta Bárándy Péter, volt igazságügy miniszter a Hírklikknek. Azt is elmondta: a kormánynak legalább a törvény nevére ügyelnie kellett volna: 1933-ban Hitler törvényét nevezték így.
– Olvasta a Varga-Semjén-féle törvénytervezetet?
– Igen, ami megjelent belőle.
– Nem jelent meg teljességében?
– Nem tudom. Ha van huszonnégy órájuk, akkor még változtatnak rajta.
– Megtehetik?
– Persze.
– És változhat előnyére?
– Markánsan akkor, ha elmarad.
– Úgy, ahogy van az egész?
– Igen.
– Mert ön szerint nincs is szükség egy ilyen felhatalmazási törvényre?
– Abszolút nincs. De legalább a címére vigyáztak volna. Ugye?
– Mert?
– 1933-ban volt felhatalmazási törvény, Németországban.
– Méghozzá éppen március 21-én.
– Igen. Hitler kapta ezt a felhatalmazást, ezért is mondom, hogy legalább a törvény címére vigyázhattak volna.
– És tartalmilag? Miért nincs rá szükség?
– Végigmondom, amit gondolok. A legfontosabb: egy járvány kezelésére megvoltak a rendes jogrenden belüli megoldások: az elkülönítések, megfigyelések, zárlatok, ellenőrzések megfelelő kezelésére vonatkozó szabályok. Ezt az egészségügyről és a katasztrófavédelemről szóló törvény tartalmazza, és z e két területen belül kialakított hatóságok, valamit az ilyen esetekben mozgósítható hatóságok meghozhatják a feltétlenül szükséges intézkedéseket. Ez az állam egyik legősibb kötelezettsége járványok esetén. Az intézkedési körbe tartoznak a szabadságjogokat és mindenféle jogokat korlátozó lépések. De: a járvány-ügyön belüli szükségszerű döntésekről beszélek. Nem kellett volna, vagy nem kellene tehát új jogszabály; a meglévők pontosan elengedőek lennének a helyzet kezeléséhez.
– De nem ez történik…
– Nem, hanem azonnal ugrottunk egyet, és az azonnali különleges jogrendbe helyezte át a helyzetet a kormány. Ennek hat különböző típusa van, ezek közül az egyetlen, amit a kormány rendelhet el, elemi csapás, és ipari katasztrófa esetén...
– Olvasta a Varga-Semjén-féle törvénytervezetet?
– Igen, ami megjelent belőle.
– Nem jelent meg teljességében?
– Nem tudom. Ha van huszonnégy órájuk, akkor még változtatnak rajta.
– Megtehetik?
– Persze.
– És változhat előnyére?
– Markánsan akkor, ha elmarad.
– Úgy, ahogy van az egész?
– Igen.
– Mert ön szerint nincs is szükség egy ilyen felhatalmazási törvényre?
– Abszolút nincs. De legalább a címére vigyáztak volna. Ugye?
– Mert?
– 1933-ban volt felhatalmazási törvény, Németországban.
– Méghozzá éppen március 21-én.
– Igen. Hitler kapta ezt a felhatalmazást, ezért is mondom, hogy legalább a törvény címére vigyázhattak volna.
– És tartalmilag? Miért nincs rá szükség?
– Végigmondom, amit gondolok. A legfontosabb: egy járvány kezelésére megvoltak a rendes jogrenden belüli megoldások: az elkülönítések, megfigyelések, zárlatok, ellenőrzések megfelelő kezelésére vonatkozó szabályok. Ezt az egészségügyről és a katasztrófavédelemről szóló törvény tartalmazza, és z e két területen belül kialakított hatóságok, valamit az ilyen esetekben mozgósítható hatóságok meghozhatják a feltétlenül szükséges intézkedéseket. Ez az állam egyik legősibb kötelezettsége járványok esetén. Az intézkedési körbe tartoznak a szabadságjogokat és mindenféle jogokat korlátozó lépések. De: a járvány-ügyön belüli szükségszerű döntésekről beszélek. Nem kellett volna, vagy nem kellene tehát új jogszabály; a meglévők pontosan elengedőek lennének a helyzet kezeléséhez.
– De nem ez történik…
– Nem, hanem azonnal ugrottunk egyet, és az azonnali különleges jogrendbe helyezte át a helyzetet a kormány. Ennek hat különböző típusa van, ezek közül az egyetlen, amit a kormány rendelhet el, elemi csapás, és ipari katasztrófa esetén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.