AZ ÉRTELMETLEN ERŐSZAK ROMANTIKÁJA

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: DÉVÉNYI ISTVÁN
2020.03.26.

Izgalmas március 15-e lett volna. Ám a „mi lett volna, ha” témakörben végzett legkisebb mértékű gondolkodás is a ködszurkálás minősített esete, szóval csak annyit, hogy a diáktüntetésre akartam kimenni a nyolcadikos fiammal, hadd lásson testközelből egy kis demokráciát, pláne hogy már a tizennégy évesek körében is téma, mit művel a kormány az oktatással. És nem én fűtöm, mielőtt megkapnám a magamét, csupán próbálok válaszolni a kérdésekre, amiket hazahoz. Ja, és ha már magyarázkodás: a tüntetéseket akkor is szerettem, amikor a Fidesz vitte ki a térre az embereket (nem Békemenet keretében), és a szocialisták versenyt háborogtak a liberálisokkal, hogy „jáj, a politikának nem az utcán van a helye”. Milyen érdekes, hogy ezt a hol van a politikának a helye dolgot valahogy mindig az épp hatalmon lévők akarják eldönteni.

Tehát mentünk volna demonstrálni, ahogy az rendes polgárhoz illik, mert a rendes polgár nem szereti, ha a feje fölött, nélküle dőlnek el az életét befolyásoló fontos dolgok. És ahogy végiggondoltam, hogyan, miként és miért jutottunk el a tüntetés meghirdetéséig, Takaró Mihály „az iskola nem azért van, hogy a gyerek jól érezze magát benne” életfilozófiájánál vadul előtüremkedett a múlt.

ITT OLVASHATÓ