A SZEGREGÁCIÓ PUSZTÍTÓ ERŐ – ISKOLÁK SZÁZAI ANALFABÉTÁKAT KÉPEZNEK

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.03.07.

Nincs felzárkóztató szegregáció – ezt vallják a szakemberek. A miniszterelnök szerint ha egy faluban oktatásra való befogadóképességük alapján kerülnek más iskolába a gyerekek, ez nem szegregáció, hanem felzárkóztatás, még akkor is, ha a lemaradozók között történetesen több a roma. A szociológusok, oktatáskutatók és a felzárkóztatással napi szinten foglalkozó szakemberek azonban egyöntetűen vallják, hogy az integrált oktatásnak nincs alternatívája, a cigány gyerekek elkülönítése pusztító társadalmi folyamatokhoz vezethet.

A gyöngyöspatai roma emberekkel, ahogy más cigányokkal is, nemzedékek óta most először történhetett meg, hogy a bíróság jogerős ítéletet hozott arról, igazuk van, jogsértően bántak velük. Zolnay János szociológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa fogalmazott így a 168 Órának. Szerinte ezzel is indokolható a jogvédők határozott reakciója a kormányfő szavaira, persze azon a tényen túl, hogy legalábbis autokrata törekvés, ha a végrehajtó hatalom feje megkérdőjelez egy jogerős bírói ítéletet. Egyébként is nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem munkabér – tette hozzá Zolnay, utalva arra, hogy Orbán Viktor szerint a bírósági határozatot a város többségi lakói úgy értékelhetik: „a velem egy közösségben élők nagy összeget fognak kapni munka nélkül”.

A gyöngyöspatai szegregáció ügyében két jogi eljárás jutott jogerős szakaszba. Az első egy közérdekű per volt, amelynek végén, 2015-ben a Kúria mondta ki, hogy a Heves megyei város iskolájában jogellenesen különítették el a nem roma iskolásoktól a cigány gyerekeket, és számukra alacsonyabb oktatási színvonalat biztosítottak. A romák például nem mehettek fel az emeleti szintre, ahol a többi gyerek tanult, és nem engedték be őket az uszodába sem. Tavaly a Debreceni Ítélőtábla egy újabb perben jogerős határozatot fogadott el arról is, hogy mindezért 63 magánszemélynek összesen 99 millió forint sérelemdíj jár. Az alperes önkormányzat és az állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely várhatóan áprilisban dönt majd.

A gyermekek etnikai alapú különválasztását valójában semmi sem indokolhatja, hiszen egyértelműen igazolt, hogy a romák nem teljesítenek rosszabbul, mint a velük azonos gazdasági és társadalmi státuszú, többségi társadalomból érkező gyerekek. Ám minthogy ők nagyobb arányban élnek mélyszegénységben, a teljesítményen alapuló elkülönítés eredménye maga az etnikai szelekció lesz. Amikor pedig rosszul teljesítő gyermekeket összezárnak egy iskolába vagy osztályba, ott a színvonal zuhanni fog, már csak azért is, mert a gyerekek elkülönítése kiváltja a tanárok szelekcióját is. Zolnay szerint a cigány gyerekek számára az, hogy hatéves korukban milyen iskolába kerülnek, egész sorsukat befolyásoló esemény. Ha valaki a többségi társadalom gyerekeivel egy osztályba járhat, az kinyitja előtte az esélyek ajtaját...

ITT OLVASHATÓ