Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.03.25.
. ..Míg más országokban sosem látott léptékű intézkedésekkel próbálnak reagálni a helyzetre különféle kedvezmények, adó- és járulékcsökkentések, valamint fizetéskiegészítés kombinációival, Magyarországon – eddig legalábbis – nem jelentett be komolyabb munkaerő-piaci lépéseket a kormány. Egyelőre csak egy viszonylag szűk kör cégei kaptak igen kicsi, a teljes bérköltség alig negyedét kitevő kedvezményeket*, a többieknek azt ajánlják, hogy kérjenek fizetési könnyítést a NAV-tól. Tehát semmit nem engednek el, csak később lehet megfizetni – de erre valójában eddig is volt lehetőség.
A munkájukat elvesztők pedig nem sok jóra számíthatnak. Ma Magyarországon a korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak, de ennek maximuma a minimálbér, ami jelenleg 161 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a bruttó 368 ezer forintos átlagfizetés is messze kimeríti ezt a maximumot, így csak a korábbi bér 44 százalékát kapja egy átlagbért kereső.
Nem csak az alacsony összeggel van baj. Talán még nagyobb probléma, hogy csak három hónapig jár az álláskeresési járadék, ami példátlanul rövid időtáv a fejlett világban. Fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett 11 hónap) fizetik ezt a juttatást.
Még a liberális szabadpiac zászlóshajójának számító Egyesült Államokban is kétszer annyi ideig jár a munkanélküli segély, mint Magyarországon.
Sőt, van három ország, ahol tulajdonképpen nincs is határa a munkanélküli segély folyósításának: Ausztráliában, Új-Zélandon és Belgiumban elméletileg örökké lehetne kapni. Természetesen vannak korlátozások, hiszen a munkaügyi hivatallal együtt kell működni, a közvetített állásokat el kell fogadni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.