Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.02.17.
1954-ben hozta meg egyhangú szavazással az Egyesült Államok Legfölső Bírósága a „Brown vs. Board of Education” elnevezésű híres döntését, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította és megtiltotta a faji elkülönítést (szegregációt) az oktatásban.
Hatvanhat évvel ezelőtt. Evvel megdöntötte a „Plessy vs. Ferguson” ítéletben (1896) megfogalmazott „separate but equal” (elkülönítve, de egyenlően) jogelvet, s kimondta, hogy a faji („etnikai”) alapon elkülönített oktatás akkor is hátrányt okoz, ha a tanítás magas színvonalú. Az ítélet – majd az ítélet végrehajtásáért folytatott szívós és sikeres küzdelem – a polgárjogi mozgalom diadala volt. Nemzetközi hatása is lenyűgöző diadalmenet. Nagy szerepet játszott a dél-afrikai és rodéziai apartheid-rezsimek bukásában. Ez a minta – egyrészt a civil társadalom (benne az érdekeltek, vagyis a feketék mozgalma, az értelmiség, a haladó sajtó, a törvényhozások képviselőire kifejtett békés nyomás) erőszakmentes mozgósítása (Gandhi példája nyomán is), másrészt a jogi küzdelem a törvényszéki tárgyalótermekben – világszerte érvényesült.
Páratlan volt a legmagasabb jogtudó és szellemi elitek szövetsége a legmegalázottabb, a radikálisan kirekesztett néppel. (Egyébként egy időre az európai antiszemitizmus terjedését is bírósági tárgyalás – a Dreyfus-pör, a tiszaeszlári pör – és a demokratikus sajtó, irodalom, könyvkiadás akasztotta meg.) A polgárjogi, az emberi jogi mozgalmak befolyásolták a nemzetközi jogalkotást – gondoljunk a Helsinki egyezményre – , amelyet még a brezsnyevi Szovjetuniónak és szövetségeseinek is el kellett ismerniük, hiába nevezte a Pravda és az Izvesztyija „idegen ügynököknek” a jogvédő Helsinki-csoportokat (mint manapság mások, ötven évvel később), amelyek a társadalmi igazságosságot tisztelő emberiség hősei voltak és maradtak. Sajnos egyre magányosabban és elszigeteltebben éppen itt, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. (Nekünk is tiszteletünket és nagyrabecsülésünket kell kifejeznünk az olyan szervezetek iránt, mint a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány [CFCF], A Város Mindenkié, a Greenpeace, az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a NaNe, a Patent. Köszönjük.)
Hatvanhat évvel a „Brown” ítélet után a szélsőjobboldali magyar kormány „nemzeti konzultációt” indít annak érdekében, hogy a hatályos bírói ítéletet alkotmányellenesen fölülbírálva megerősítse a faji elkülönítést (szegregációt), ami ellenkezik a magyarországi törvényekkel, alkotmánnyal meg a nemzetközi és európai joggal. Meg akarja tagadni a jogos kártérítés kifizetését a szegregáció (a fajgyűlölet) áldozatainak (a hatályos bírói ítélet ellenére), amivel aláássa a jogbiztonságot, szétzúzza a hatalmi ágak szétválasztását (amely explicit alkotmányos jogelv Magyarországon is, a jogállam egyik alapja), s talán végzetesen megingatja a törvényes rendet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.