Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.20.
Felerősödtek a találgatások, hogy kilép-e e Fidesz az európai konzervatívok soraiból, miután Orbán Viktor a felfüggesztett magyar tagpárt vezetőjeként háromoldalas memorandumban sürgeti, hogy húzódjon jobbra a pártcsalád és lépjen szövetségre olyan erőkkel, amelyek tőle jobbra állnak. A lap úgy értékeli, hogy a levél gyújtogatással ér fel, ideértve, hogy összefogást ajánl a törökökkel, az oroszokkal, de még a kínaiakkal is. Továbbá természetes partnernek nevezi az amerikai republikánusokat. Az EPP idáig a Fidesz tagságára összpontosított, mivel a Bizottság szerint a párt évek óta módszeresen bontja le a jogállamot és a demokráciát. A Bölcsek Tanácsa azt állapította meg, hogy előrelépést nemigen tapasztalni, sőt Orbán egyre tekintélyelvűbb módon irányítja az országot. Legutóbb kiűzte még a CEU-t is. Többen, köztük egy finn EP-képviselő azt követelik, hogy mielőbb zárják ki a magyarokat, mert a fiatal demokraták korrupt, nacionalista és populista pártot alkotnak, egy erős emberrel az élen. Hírek szerint a háromtagú testületen belül Van Rompuy is azt tanácsolta Tusknak, a Néppárt új elnökének, hogy szabaduljanak meg Orbántól. Ehhez azonban nincs meg a többség. Akik védik, azok azonban nem azért teszik, mert rokonszenveznek vele, hanem mert nem szeretnék, ha meggyengülne a néppárti frakció a riválisokhoz képest. A memorandum azonban ráerősít azokra a feltételezésekre, hogy a Fidesz a kilépésre készül. A filippika lehetne akár Kaczynski keze munkája is. És a PiS vezette frakció bőven lehet a Fidesz új otthona Strasbourgban.
Die Presse
A magyar miniszterelnök igyekszik jobbra tolni az Európai Néppártot és annak elnökét támadja. Vagyis megint ütközik a kereszténydemokrata pártcsaláddal, amikor ideológiai irányváltást sürget memorandumában. Nehezményezi, hogy szerinte az EPP a hatalom megtartása érdekében a liberális oldalhoz igazodik. Továbbá azt is, hogy tétlenül nézi, amint szétesik a schengeni rendszer. Ezen kívül a tömeges migrációban megoldást lát a népesedési gondokra. Tusknak azt hányja a szemére, hogy az behozta a Néppártba a lengyel belpolitikai vitákat és érdekeket. Orbán, aki szívesen csatározik a liberális demokráciával, az elmúlt években kétségtelenül egyre radikálisabb kijelentéseket tesz. Pl. amikor vasárnap diplomás kommunistáknak nevezte a liberálisokat. Hozzátette, hogy ha azok tanácsait követték volna, akkor ma Magyarország egy kórteremben feküdne, minden végtagjából a Valutaalap és Brüsszel hiteleinek csöve állna ki, és a Soros tartaná rajta a kezét a kölcsönök csapján.
Neue Zürcher Zeitung
Varga Judit szerint szó sincs arról, hogy a kormány a bírák ellen uszítana, a hatalom egyszerűen csak a véleményét fejti ki. Azon kívül Orbán Viktor úgy akarja megreformálni az igazságszolgáltatást, hogy az jobban megfeleljen a nép igazságérzetének. A helyzet az ellenzőket Lengyelországra emlékezteti, ám a magyar vezetés óvatosabban és ügyesebben csinálja. A tudósító a kormányfő vasárnapi beszéde miatt kereste fel a miniszter asszonyt, miután Orbán azt fejtegette, hogy Soros által támogatott civil hálózat bujtogatja az erőszakos bűnözőket, aminek a vége az, hogy kártérítés címén a magyar emberek zsebéből veszik ki a pénzt. De idetartozik a gyöngyöspatai iskolai szegregáció kárvallottjainak ügye is. A lap megjegyzi, hogy a „börtönbiznisz” elleni heccelés igazából a hatalom mulasztásairól próbálja elterelni a figyelmet, hiszen minden ígéret ellenére nem épülnek nagy számban új börtönök. A romák körüli vita pedig azzal függ össze, hogy szerkezeti gondok mellett diszkrimináció és rasszizmus is megnehezíti a közösség beilleszkedését. És Orbán itt tudatosan a rasszizmusra játszik rá, amikor azt fejtegeti, hogy csak azok kaphatnak pénzt, akik dolgoznak is. Az igazságügyi miniszter azt mondja, szavatolja a jogállamiságot, és az érintettek hozzájutnak a pénzhez, amint lesz jogerős kúriai ítélet. Hozzátette, hogy a Fidesz elfogadja az Európai Bíróság minden döntését. Ugyanakkor a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságot nem említette, azt viszont győzelemként ünnepli, hogy a testület szerint a tranzitövezetekben nem vonják meg a szabadságot a menedékkérőktől. Az újságíró megjegyzi, hogy Orbán rafinált módon szinte lehetetlenné tette a hatalomváltást, ám a hatalmi ágak megosztása kapcsán idáig nem csapott úgy bele a lecsóba, mint Varsó. Egyébiránt Varga Judit boszorkányüldözésnek tartja a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást, amely Magyarország esetében gyengébb lábakon áll, mint a lengyelek kapcsán. Esélye azonban egyiknek sincs. Budapest azonban gondoskodik arról, hogy ne romboljon le minden hidat a Nyugat felé. Így ejtette a közigazgatási bíróságok ötletét. És olyan jól beszélő, ám vonal hű képviselőket küld a nemzetközi tárgyalásokra, mint amilyen az igazságügyi tárca vezetője is. Ily módon rendre ki tudja védeni a nagyobb botrányokat. Ideértendő, hogy kizárják a Fideszt a Néppártból, ami a jelek szerint középtávon legalábbis lekerül az asztalról. A vörös vonal azonban az, hogy Magyarország nem kérdőjelezheti meg az Európai Bíróság verdiktjeit. Ám éppen itt fenyeget baj, mivel a Bizottság perbe fogta az Orbán-kabinetet a menedékpolitika, valamint a civil társadalmat, illetve a CEU-t sújtó jogszabály miatt. Ha elmarasztaló állásfoglalás születik, az megkérdőjelezi az egész eddigi orbáni politikát. És a kormányfőnek legkésőbb akkor színt kell vallania.
FAZ
Az Európai Néppárt frakcióvezetője vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a tagországok állam- és kormányfői nem a megfelelő célokat tűzik ki a következő hosszú távú költségvetésben, illetve figyelmen kívül hagyják a jogállami követelményeket. Weber arra hivatkozik, hogy a tavalyi választási kampányban az EU a többi közt erős határvédelmet ígért és a klímavédelem, illetve a kutatás fokozott támogatását helyezte kilátásba. Márpedig ehhez sok pénz, kell, így ő a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok hozzájárulását emeljék fel a GDP 1,3 %-ra, ahogyan azt az EP javasolta. Hozzáfűzte, hogy ki kell keveredni a nemzeti önzés csapdájából, mert a jövő a tét. Mint rámutatott, a populisták és Európa ellenségei ellen az a leghatékonyabb módszer, ha olyan büdzsét terjesztenek elő, amely meggyőzi a polgárokat az EU cselekvőképességéről. Ám nem lehet csak úgy, egyszerűen megvágni az agrártámogatásokat, mert akkor ismét jelentős területek szakadnának le. Ugyanakkor Michel ott takarékoskodna, ahol nem kellene. Pl. a védelmi és biztonsági kiadásoknál. De a jogállam is roppant fontos, mind Strasbourg, mind a Néppárt számára. Így a bíróságok és a sajtó függetlensége, továbbá, hogy megkezdhesse működését az Európai Ügyészség. Mindez azért lényeges, hogy ne lehessen közpénzeket elsikkasztani. Csak sajnos, itt Michel túlságosan is figyelembe vette a magyar és a lengyel igényeket – mutatott rá Weber.
Süddeutsche Zeitung
„A pénz ára” című kommentár arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország részére a jövőben csak akkor szabad uniós támogatást adni, ha azok változtatnak irányvonalukon, jelenleg ugyanis számolják fel a jogállamot és túllépnek az EU alapértékein. A mostani csúcson ennek megfelelően sokkal nagyobb a tét, mint a költségvetés, mert a közösség további sorsa és szavahihetősége forog kockán. A viszályt nem lehet a nettó befizetők, illetve déli és keleti kedvezményezettek ellentétére leszűkíteni. Charles Michel a jelek szerint kész arra, hogy lemondjon a jogállam védelmét szolgáló leghatékonyabb eszközről. Vagyis hogy a szubvenciókat a normák betartásától tegyék függővé. Pedig azt a Bizottság és az Európai Parlament is fontosnak tartaná, tekintve, hogy Máltán, Romániában és Bulgáriában elakadt az igazságszolgáltatás reformja, a magyarok és a lengyelek pedig egyenesen leépítik a jogállamot. Varsónak és Budapestnek nem kell szankcióktól tartania, mert védszövetséget kötöttek. Orbán annyira erősnek érzi magát, miközben áradozik az illiberális demokráciáról, továbbá országában virágzik a korrupció, a médiát viszont megzabolázták, hogy kemény jobbos fordulatot követel az európai kereszténydemokratáktól. Michel felvizezte az eredeti elképzelést és azt kezdeményezte, hogy a fekete bárányokkal szemben csak kétharmaddal lehessen elrendelni a megtorló intézkedéseket. Ám ahhoz gyakran hiányzik a bátorság, és a végén Budapest és Varsó sok mindent meggátolhat a vétóval. Ám ha az EU a szabályok követését sürgeti a nemzetközi színtéren, akkor ez vonatkozik a saját tagjaira is a maguk háza táján. A német cégek számára fontos, hogy függetlenek maradjanak a bíróságok minden tagállamban. Továbbá Berlinnek a polgárok érdekében mindent el kell követnie azért, hogy a közösségi pénzek ne tűnjenek el kézen-közön. Ha ily módon meg tudja állítani a jogállam lebontását, akkor többet kell beadnia a közös költségvetésbe. Merthogy az unió lényegéről van szó.
Die Welt
A mostani brüsszeli csúcs egyik nagy tétje, hogy sikerül-e megvédeni a jogállamiságot, ám az Európai Tanács elnökének javaslata csak kiélezte a viszályt. A Bizottság ugyanis azt szeretné, ha megvonhatnák a támogatásokat, ha valamely tagállam megszegi a demokratikus előírásokat. Az EP és hat északi tagállam kiáll a kezdeményezés mellett, Magyarország és Lengyelország viszont határozottan elutasítja azt. Ám Michel felvetette, hogy a szankciókat csupán minősített többséggel lehessen elrendelni, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Vagyis az egész jogállami mechanizmus kudarcra volna ítélve. További vitaforrás, hogy tegyék-e rugalmasabbá a felzárkóztatási alapok felhasználását. A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság CSU-s elnök asszonya, Hohlmeier a szigor mellett van, mondván, hogy ha a takarékoskodás a jelszó, akkor gondoskodni kell arról, hogy egyesek ne vághassanak zsebre akár 500 millió eurót is a szerkezeti és agráralapokból. Pl. kőgazdag oligarchák. Ilyenformán fokozottan az érintettek körmére kell nézni, és alacsonyabban kell meghúzni a kifizetések felső határát...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.