Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.05.
Politico
Saját szövetségeseit támadta a vetélytárs nemzeti konzervatívok (jobboldaliak és szélsőjobbosok) római konferenciáján Orbán Viktor. A politikus nem habozott, hogy szamárfület mutasson a Néppártnak, miután az elhidegült tőle és egy nappal korábban meghosszabbította a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztését. Saját pártját az EPP fekete bárányának nevezte, és egyértelművé tette, egy cseppet sem bánja, hogy elkóborolt a nyájtól. Azzal vádolta a kereszténydemokratákat, hogy azok mindenáron az EU hatalmi szerkezetéhez akarnak tartozni, még úgy is, hogy ehhez kompromisszumot kell kötniük a baloldallal. Ám erre rámegy a pártcsalád identitása, hangoztatta. Majd úgy folytatta, hogy reményei szerint a Néppárt alkalmazkodik az új viszonyokhoz és beenged friss irányzatokat, köztük a (szélsőséges) spanyol Voxot. Merthogy új erőkre van szükség, mivel a konzervatívok már nem elég erősek, elvesztették a többséget. Arról is beszélt az ujjongó tömegnek, hogy az EPP balra sodródik, és ez igencsak megviseli a jobboldalt. „De hát mi az ördögöt művelünk?” – tette fel a kérdést. Arra azonban nem tért ki, hogy el akarná hagyni jelenlegi szövetségeseit és összeállna az Európai Konzervatívokkal és Reformerekkel. Utóbbi strasbourgi frakcióvezetője, Legutko (PiS) azt fejtegette, hogy majd Orbán eldönti, mit akar csinálni, még mielőtt megszületne a néppárti kizáró határozat. (Lehet, hogy az istenhozzádra azonban hiábavaló várni, mert Tusk közölte, hogy nincs meg hozzá az elengedhetetlen többség.) Berlusconi, aki hosszasan tárgyalt a magyar kormányfővel, bejelentette: azon dolgozik, hogy a Fidesz ne menjen sehová a közös pártcsaládból. Közben olasz sajtóforrások hírül adták, hogy Salvini, aki közvetlenül Orbán után következett volna a felszólalók sorában, azért mondta le a szereplést, mert nem mondhatta el a beszédet olaszul. A Liga szóvivője ezzel szemben azt állította, hogy a politikus nem ígérte meg a részvételt. Egy másik illetékes szerint pedig azért hagyta ki a konferenciát, mert ott többségben voltak a másik jobboldali pártcsalád képviselői, márpedig ők a Salvini fémjelezte Identitás és Demokrácia riválisai közé tartoznak az EP-ben.
Die Presse
Die Presse
Orbán Viktor azon töri a fejét, hogy az Európai Néppárt vetélytársaival áll össze. Fidesz-körökből hetek óta azt hallani, hogy a párt belátható időn belül nem fog visszatérni az EPP-be, mert a többség nem támogatja a kapcsolat rendezését. A miniszterelnök 5 nap múlva azt vitatja meg a német kancellárral, illetve a CDU elnökével, hogy van-e még kiút. Az uniópártok azt dobták be áthidaló javaslatként, hogy dolgozzanak ki értékkódexet és ahhoz utána minden tagnak tartania kell magát, így a magyaroknak is. Vagyis ez olyasmi lenne, mint az új uniós jogállami mechanizmus, csak pártberkeken belül. Orbán azonban alternatívát igyekszik kidolgozni a néppárti tagsággal szemben, de úgy, hogy az fájjon. Gulyás Gergely még azt sem tartja kizártnak, hogy ily módon összeomlik a konzervatív pártcsalád. Persze attól még nem dőlne össze a világ a kereszténydemokraták háza táján, ha venné a kalapját a 12 fideszes EP-képviselő. De lehet, hogy megy velük az RMDSZ, illetve a szlovén SDS 5 tagja is, sőt, elképzelhető, hogy még mások is. De csakis akkor, ha azt győzedelmesen tehetik meg, nem pedig fejüket lehorgasztva. Ehhez olyan, új frakció kellene, amely konzervatívnak és nem szélsőjobbosnak számítana. A magyar miniszterelnök már új kereszténydemokrata kezdeményezést emleget. Novák Katalin felvázolta, hogyan is állhatna össze egy ilyen csoport: szerinte a Fidesz semmiképpen sem csatlakozik a Salvini-féle társuláshoz, de nem ülne össze olyan tömörüléssel sem, amelyben benne van a német AfD. Az ugyanis tönkretenné a kapcsolatokat a CDU-CSU-val, árulta el egy magas rangú illetékes. Viszont ha az FPÖ-vel szövetkezne, az meg az Ausztriával fennálló kapcsolatokat terhelné meg. A Le Pen-vonalra rámenne Macron jóindulata. Emellett az is a néppárti tagság fenntartása mellett szól, legalábbis átmenetileg, hogy még nincs meg a következő hosszú távú EU-költségetés. Fideszes források egy évet emlegetnek, amíg összejöhet az átlépés. Novák szerint a legvalószínűbb opció egy új frakció megalapítása lenne a mostani Európai Konzervatívok és Reformerek bázisán. Utalt arra, hogy oda becsatlakozhatna Salvini Ligája is. Ez a csoport már az EPP riválisaként jelenhetne meg a kereszténydemokrata értékek alapján, így oda átválthatnának konzervatívabb EPP-tagpártok is. Akik maradnának a Néppártban, azok már nem sokban különböznének a liberálisoktól, zöldektől és szociáldemokratáktól. Viszont ez esetben a Visegrádi Csoportból már egyetlen párt sem volna az eredeti kereszténydemokrata szövetség tagja. A Fidesz számára nem lenne katasztrófa, ha búcsút intene a Néppártnak. A legnagyobb hátrány abból adódna ugyanakkor, hogy többé nem lehetne egy asztalnál a kereszténydemokrata vezetésű nagy államokkal, így főként Németországgal és Ausztriával. De Orbánnak nem kellene többé az EPP szamárpadjában ülnie, ismét nagyobb mozgástérhez jutna provokatív Európa-politikája számára. Támasza immár nem a CDU, hanem a V4-es csoport volna.
Kurier
Kurier
Az európai (ultra)jobboldal körüludvarolta Orbán Viktort Rómában az enyhén szólva is EU-kritikus nemzeti konzervatív fórumon. Olyannyira, hogy a spanyol Vox vezére azt hangoztatta: az olyanok, mint a magyar politikus jelentik a földrész jövőjét. Abascal hozzátette, hogy a találkozó igen gyümölcsöző volt a kontinens védelme, a nemzeti identitás megőrzése és a határok őrizete szempontjából. Meg hogy most már a közös elképzeléseket kell kidolgozni, Orbánnal együtt. A Fidesz vélhetően megsérti az unió alapértékeit és Európa-ellenes erőkkel ül össze. De a Néppártból mégsem lépett ki. A pártcsalád ugyanakkor abban reménykedik, hogy megjavul a kormányfő. Ám bennfentesek szerint leginkább attól tartanak a kereszténydemokraták, hogy elvesztik a többséget Strasbourgban, ha testületileg kiválik a tucatnyi fideszes képviselő. És ha végiggondoljuk, hogy ha a magyarok összeállnának a két jobboldali frakcióval, akkor 150 helyet tudnának felmutatni az EP-ben, szemben az EPP 175 emberével. Vagyis érthető, hogy a konzervatív többség továbbra is a magyar párt kizárása ellen van. Orbán a felfüggesztést megvitatta az olasz fővárosban Berlusconival, akinek pártja szintén a Néppárthoz tartozik. Annak egyik tisztségviselője a találkozó után úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy a Forza Itália vezérének közbenjárására a magyar politikus bizonyos kérdésekben módosít álláspontján.
Neue Zürcher Zeitung
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár szerint haboznak az európai kereszténydemokraták, de előbb-utóbb mindenképpen jön a szakítás Orbán Viktorral. A Néppárt képtelen eldönteni, hogy helyreállítsa-e a Fidesz teljes jogú tagságát, vagy inkább végleg zárja ki a pártot. Az elfogadott határozat a felfüggesztés meghosszabbítását mondja ki. A tagsági jogot azért jegelik, mert az EPP nem kívánta tovább eltűrni, hogy a magyar miniszterelnök az EU vezetését szidja, támadja az igazságszolgáltatás és a tudomány függetlenségét. De egyelőre minden marad a régiben, a vita pillanatnyi kimenetele azonban cseppet sem meggyőző, mégpedig két okból: 1. A szakítás hosszú távon elkerülhetetlen, ezt közvetve megerősítette a szövetség vezetője, Tusk is, amikor azt ecsetelte – joggal –, hogy a magyar politika aligha változik. És tényleg, mivel sikeres. A kemény migrációellenes politika messze földön tetszést arat, a visegrádiak pedig Orbánnal az élen hatalmi központtá váltak az unióban. A politikus az illiberális demokráciával Macron ellenpontjaként tekint magára, de szembemegy Merkellel is. Vagyis ha ma nem illik be a konzervatív táborba, akkor ez holnap sem lesz másként. 2. A kizárással saját arcélét erősíthette volna a csoport. Azért nem mutattak neki ajtót, mert ellenfelei félnek a Néppárton belül, mármint hogy Orbán önállósodik és riválisként lép fel Európában. Azt különben már régóta megkérdőjelezi, hogy az EPP tényleg kereszténydemokrata-e. És miközben a pártcsalád róla tanácskozott, ő Rómába ment, hogy Salvinival karöltve részt vegyen egy konferencián. Számára már jó ideje könnyebb szövetségeseket találni a frakción kívül, mint belül. Ha a konzervatívok töréspontig vitték volna a dolgot, akkor mondhatták volna, hogy értékközösségként léptek fel. Az persze nem okvetlenül igaz, hogy Orbán nem illik bele a sokféle ideológiát felsorakoztató mozgalomba. Csak éppen a kereszténydemokraták a háború után élharcosai voltak a nacionalizmus, a rasszizmus és az osztálygyűlölet elleni küzdelemnek, vezető szerepet játszottak az integráció megteremtésében. Ez pedig nem annyira jellemző Orbánra. De leginkább azzal lóg ki a korszerű kereszténydemokráciából, hogy megkérdőjelezi a hatalmi ágak megosztását és a jogállamot. Ezt minden további nélkül megállapíthatta volna a Néppárt, mivel a magyar vezető már jó ideje letért a közös útról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.